Hírek
51 ország tűzszünetet sürgetett, miközben rakéták és drónok támadták Ukrajnát
New Yorkban 51 ország Oroszországot azonnali és feltétel nélküli tűzszünet elfogadására szólította fel. Ukrajnában eközben légiriadók és orosz drón-, illetve rakétatámadások követték egymást: a szeptember 23-ról 24-re virradó éjszaka Kijevet is súlyos csapások érték. A két esemény időben egybeesett, de nincs bizonyíték arra, hogy a támadást a közös nyilatkozatra adott közvetlen válaszként rendelték volna el.
Mit kért az 51 ország?
A szeptember 23-án, az ENSZ Biztonsági Tanácsának Ukrajnáról szóló ülése előtt ismertetett közös nyilatkozat Oroszországot teljes, azonnali és feltétel nélküli tűzszünet elfogadására, valamint érdemi béketárgyalásokra szólította fel. Az ENSZ tájékoztatása szerint 51 tagállam állt a felhívás mögött.
A nyilatkozat Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett is kiállt. Aláírói a civilek védelmét, a fogvatartottak és az elhurcolt ukrán civilek hazatérését, valamint a fekete-tengeri kereskedelmi hajózás biztonságát is szóba hozták. A dokumentum felidézte, hogy Ukrajna 2025 márciusa óta késznek mondja magát egy teljes és feltétel nélküli tűzszünetre, és ugyanezt kérte Oroszországtól.
Ez diplomáciai felhívás volt: a közös nyilatkozat önmagában nem hozott létre tűzszünetet.
Mi történt Kijevben?
A UNITED24 Media beszámolója szerint szeptember 23-án többször rendeltek el légiriadót Kijevben, és dróntámadások érték a várost. Az ezt követő éjszaka rakétákkal és drónokkal támadták Ukrajnát; az ukrán elnök és más tisztviselők közlése szerint Kijevben lakóépületek, egészségügyi és más polgári létesítmények is károsodtak. A szeptember 24-i beszámolók halálos áldozatokról és sérültekről szóltak.
Az ukrán légierő országos jelentését idéző ISW szerint az éjszakai támadásban Oroszország 282 drónt és meg nem nevezett számú különféle rakétát indított. Az ukrán légierő négy Cirkon rakéta, három ballisztikus rakéta, egy további légi eszköz és 219 drón lelövéséről számolt be. A 282-es szám tehát az indított drónokra vonatkozik; az elfogásokról közölt számokhoz különböző fegyvertípusok tartoznak.
A támadás válasz volt a felhívásra?
A megadott forrás címe Moszkva „válaszaként” állítja be a támadáshullámot. Az események időrendje önmagában ezt az ok-okozati kapcsolatot nem bizonyítja. A nyilvános adatokból az állapítható meg, hogy a tűzszüneti felhívás és a támadások ugyanabban az időszakban történtek; a támadás elrendelésének indítékáról vagy a nyilatkozathoz való közvetlen kapcsolatáról nincs ellenőrizhető bizonyíték.
A helyzet ettől még élesen mutatja a diplomácia és a harctéri valóság közötti távolságot. Ötvenegy ország megfogalmazhat közös követelést, de a civilek számára a tűzszünet csak akkor válik kézzelfoghatóvá, ha a támadások ténylegesen abbamaradnak. Szeptember 23–24-én ez még nem történt meg.
