Cikkek
Fehér márvány, aranyszobrok és tiltott fekete autók: A világ legbizarrabb diktatúrája, ahol a szürreális szabályok az úr
Amikor a világ legzártabb és legkeményebb diktatúráiról beszélünk, szinte mindenkinek azonnal Észak-Korea jut az eszébe. Létezik azonban egy közép-ázsiai ország, amely brutalitásában, kontrollmániájában és a lakosságára kényszerített abszurd szabályokban simán felveszi a versenyt a Kim-rendszerrel.
Ez az ország Türkmenisztán, ahol a volt és a jelenlegi elnök személyi kultusza olyan szintre emelkedett, amihez képest a tudományos-fantasztikus disztópiák csupán szelíd esti mesék.
Az elnök „Szent Könyve”, amit a korán mellé kötelezővé tettek
A 90-es években és a 2000-es évek elején az országot a magát Türkmenbaşynak (A Türkmének Atyjának) nevező Saparmyrat Nyýazow irányította. Az elnök megírta a saját spirituális és erkölcsi útmutatóját, a Ruhnamát.
A könyv nemcsak a kötelező iskolai tananyag része lett, hanem:
A jogosítvány megszerzéséhez szükséges vizsgán is ebből kellett felelni.
Az állami állások betöltéséhez elengedhetetlen volt a fejezetek szó szerinti memorizálása.
Az elnök kijelentette, hogy megállapodott Istennel: aki naponta háromszor elolvassa a könyvét, az egyenesen a mennyországba jut.
Nyýazow még egy óriási, többemeletes gépiesített Ruhnama-szobrot is építtetett a fővárosban, amely minden este automatikusan kinyílt, és a hangszóróiból idézeteket olvastak fel a lakosságnak.
A fehér márvány és az aranyszobrok mániája
Türkmenisztán fővárosa, Aşgabat tartja a Guinness-rekordot a világ legmagasabb sűrűségű fehér márványépületeinek kategóriájában. Az ország hatalmas földgázkészleteiből származó milliárdokat gigantikus, ám szinte tök üres luxusberuházásokra költötték, miközben a lakosság többsége szegénységben él.
A város közepén egy 36 méter magas, forgó aranyszobor állt a néhai elnökről, amely folyamatosan úgy fordult, hogy mindig a Nap felé nézzen.
Az őt követő elnök, Gurbanguly Berdimuhamedow sem maradt el elődjétől: ő egy óriási, arannyal futtatott szobrot emeltetett kedvenc kutyafajtájának, az alabai óriásölőnek a főváros közepén.
Belső tiltások: Ha a szeszély törvénnyé válik
A türkmén államvezetés olyan részletekbe menően szabályozza a polgárok életét, ami a mindennapi szabadságot teljesen felszámolja:
A fekete autók tilalma: A fővárosban teljesen betiltották a fekete és sötét színű személyautókat. Az elnök hite szerint a fehér szín szerencsét hoz, így az autósokat kötelezték arra, hogy saját költségükön fessék át a járműveiket fehérre vagy ezüstre, különben lefoglalják azokat.
Kutya- és operatilalom: A néhai elnök betiltotta az operát, a balettet, a cirkuszt és a kutyatartást a fővárosban – utóbbit azért, mert állítása szerint „rossz szaguk van”.
Média- és internetblokád: Az országban nincs független újságírás. Az internetet a világon a legszigoróbban korlátozzák: a népszerű közösségi oldalak (Facebook, YouTube, Instagram, WhatsApp) teljesen el vannak zárva a lakosság elől, a VPN-használatot pedig keményen büntetik.
A zárt határok mögötti valóság
Ahogy Észak-Koreába, úgy Türkmenisztánba is rendkívül nehéz vízumot szerezni. A turisták csak szigorúan ellenőrzött állami idegenvezetők kíséretében mozoghatnak, meghatározott útvonalon, hogy ne láthassák a csillogó fehér márványpaloták mögött húzódó valódi szegénységet.
Türkmenisztán példája rávilágít arra, mi történik akkor, ha egy államvezető ellenőrizetlen hatalomhoz és gázvagyonhoz jut: a társadalom egyetlen ember abszurd ábrandjainak és szeszélyeinek játékszerévé válik.
