Cikkek
Feljelentették Szijjártó Pétert a Covid-beszerzések miatt
Hivatalos feljelentést tett Orbán Anita a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium 2020 tavaszán lebonyolított Covid-beszerzései ügyében. A jogi lépés hátterében a pandémia első hulláma alatt köttetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja áll, amely több tízmilliárd forintnyi közpénz sorsát érinti.
A feljelentés a 2020-as rendkívüli jogrend idején vásárolt lélegeztetőgépek, maszkok és egyéb egészségügyi védőfelszerelések túlárazott és átláthatatlan szerződéseit veszi górcső alá.
Átláthatatlan szerződések és túlárazott eszközök
A 2020-as koronavírus-járvány kirobbanásakor a Külügyminisztérium kapta meg a feladatot, hogy nemzetközi csatornákon keresztül gyorsított eljárásban szerezzen be egészségügyi védőfelszereléseket. A gyorsaságra hivatkozva azonban olyan ügyletkötések jöttek létre, amelyek során több ezer lélegeztetőgépet vásároltak fel a piaci ár többszöröséért.
A beszerzett eszközök jelentős része ezt követően raktárakban maradt, használatlanul, miközben az egyéni védőeszközök és vakcinák beszerzésében részt vevő közvetítő cégek mesés profitra tettek szert a közpénzek terhére.
Tények és a nyomozati szakasz megválaszolatlan kérdései
Az üggyel kapcsolatos jogi lépések és állítások értékelésekor elengedhetetlen a számonkérhető tények elhatárolása a büntetőeljárási feltételezésektől:
Megerősített tények: Orbán Anita hivatalosan feljelentést tett hűtlen kezelés gyanújával a Külügyminisztérium 2020 tavaszi beszerzései miatt. A 2020-as lélegeztetőgép-vásárlások mértéke és a raktározási költségek nagyságrendje korábbi hivatalos adatokból is igazolt.
A nyomozó hatóságokra váró feladatok: Annak megállapítása, hogy a szerződéskötések során történt-e szándékos bűncselekmény, megvalósult-e a hűtlen kezelés törvényi tényállása, valamint terhel-e egyéni büntetőjogi felelősség konkrét minisztériumi tisztségviselőket vagy cégvezetőket.
Elszámoltathatóság a pandémiás gazdálkodásért
A feljelentés megtétele mérföldkövet jelenthet a rendkívüli állapotok idején hozott pénzügyi döntések utólagos transzparenciájában. A rendkívüli helyzetre hivatkozó sürgősség ugyanis nem mentesíthet a közpénzek ésszerű és törvényes felhasználásának kötelezettsége alól.
Az elkövetkező időszakban a hatóságokon és az ügyészségen a sor, hogy eldöntsék: elrendelik-e a nyomozást a milliárdos közpénzelfolyások ügyében, vagy elutasítják a kezdeményezést.
