Hírek
Trump fenyegetése után megszólalt Irán elnöke: tárgyalna, de nem enged a nyomásnak
„Nem hajtjuk le a fejünket, és nem hajtunk térdet” – kemény üzenettel fordult Donald Trump amerikai elnökhöz Maszúd Pezeskján iráni elnök az ENSZ Közgyűlésén.
A kijelentés különösen feszült pillanatban hangzott el. Trump egy nappal korábban arról beszélt, hogy az Egyesült Államok akár „megsemmisítheti” Iránt, ha nem sikerül megállapodást kötni a közel hét hónapja tartó háború lezárásáról.
Pezeskján válasza dacos volt, de nem zárta be teljesen a diplomácia ajtaját. Az iráni elnök szerint Teherán kész tárgyalni a konfliktus lezárásáról, de nem olyan feltételek mellett, amelyeket Washington katonai vagy gazdasági nyomással próbál kikényszeríteni.
„Nem hajtunk térdet”
Pezeskján szeptember 23-án, New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésének szónoki emelvényéről üzent az amerikai elnöknek.
Beszédében azt mondta, hogy a szankciók, a növekvő nyomás és az általa amerikai megfélemlítésnek nevezett politika csak tovább erősíti az iráni társadalom ellenállását.
Az iráni elnök szerint országa nem fog meghátrálni.
A kijelentés egyértelmű válasz volt Trump előző napi ENSZ-beszédére, amelyben az amerikai elnök ismét jelentős katonai következményekkel fenyegette meg Teheránt arra az esetre, ha nem sikerül megállapodást kötni.
Trump egy nappal korábban „megsemmisítésről” beszélt
Donald Trump szeptember 22-én szintén az ENSZ Közgyűlésén beszélt az iráni háborúról.
Az amerikai elnök megvédte az Irán elleni amerikai katonai fellépést, és azzal vádolta Teheránt, hogy akadályozza a békemegállapodás létrejöttét.
Trump azt is kijelentette, hogy mérlegeli Irán „megsemmisítését”.
Néhány órával később ugyanakkor már jóval békülékenyebb hangot ütött meg. Azt mondta, szerinte lehetséges a megállapodás, és az iráni fél továbbra is kapcsolatban áll Washingtonnal.
Ez jól mutatja a jelenlegi helyzet kettősségét: miközben mindkét oldal rendkívül kemény nyilvános üzeneteket küld, a diplomáciai csatornák nem zárultak be teljesen.
Pezeskján: készek vagyunk tárgyalni
Az iráni elnök beszédének egyik legfontosabb része éppen ezért nem a Trumpnak szánt kemény üzenet, hanem az volt, ami utána következett.
Pezeskján jelezte, hogy Irán továbbra is kész diplomáciai úton rendezni a konfliktust.
Teherán álláspontja szerint azonban ehhez Washingtonnak is változtatnia kell politikáján.
Az iráni vezetés egyik legfontosabb követelése az amerikai blokád feloldása, amely korlátozza az iráni hajók mozgását a térségben.
Pezeskján külön kiemelte a Hormuzi-szorost.
Az iráni elnök szerint elfogadhatatlan lenne olyan rendszer fenntartása, amelyben más országok használhatják a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonalát, miközben Irán saját hozzáférését korlátozzák.
A Hormuzi-szoros a tárgyalások egyik kulcskérdése
A Hormuzi-szoros jelentősége messze túlmutat Irán és az Egyesült Államok konfliktusán.
A Perzsa-öböl és az Ománi-öböl közötti keskeny tengeri átjáró a világ egyik legfontosabb energiaellátási útvonala. A térségben kialakult katonai helyzet ezért nemcsak biztonsági, hanem globális gazdasági kérdés is.
A Reutersnek nyilatkozó magas rangú iráni tisztviselő szerint Teherán akár egy héten belül kész lenne újranyitni a Hormuzi-szorost, amennyiben Washington csökkenti a katonai nyomást és feloldja az iráni kikötők blokádját.
Az iráni fél azt is közölte, hogy a New Yorkba érkezett delegáció felhatalmazást kapott a diplomáciai egyeztetések folytatására.
Ez fontos jelzés: a nyilvános konfrontáció ellenére mindkét fél továbbra is számol egy tárgyalásos rendezés lehetőségével.
Az amerikai delegáció kivonult Pezeskján beszédéről
A feszültség az ENSZ üléstermében is látványosan megmutatkozott.
Az amerikai delegáció Pezeskján felszólalásának kezdetén kivonult a teremből.
Az iráni elnök beszédében az Egyesült Államokat és Izraelt tette felelőssé az országát ért támadásokért, miközben Iránt a konfliktus áldozataként mutatta be.
Pezeskján azt állította, hogy országa kizárólag önvédelemből cselekedett.
Ezek az iráni kormány politikai állításai, amelyeket nem szabad független ténymegállapításként kezelni. Az Egyesült Államok és Izrael saját katonai műveleteit más indokokkal magyarázza, és Teheránt teszi felelőssé a konfliktus eszkalációjáért.
A nukleáris program továbbra is vörös vonal
Pezeskján az iráni nukleáris programról is beszélt.
Az elnök megismételte Teherán hivatalos álláspontját, amely szerint Irán nem törekszik nukleáris fegyver megszerzésére, ugyanakkor nem hajlandó lemondani a nukleáris technológia békés felhasználásához való jogáról.
Ez a kérdés hosszú ideje az amerikai-iráni konfliktus egyik legfontosabb eleme.
Washington és szövetségesei attól tartanak, hogy az iráni nukleáris program lehetővé teheti Teherán számára atomfegyver kifejlesztését. Irán ezt következetesen tagadja, és azt állítja, hogy programja békés célokat szolgál.
A felek közötti bizalmatlanság miatt azonban ez továbbra is az egyik legnehezebben rendezhető kérdés.
A tárgyalások folytatódnak, de messze van a megállapodás
A kemény nyilatkozatok ellenére diplomáciai egyeztetések továbbra is zajlanak.
Egy magas rangú iráni tisztviselő szeptember 23-án a Reutersnek azt mondta, hogy Irán és az Egyesült Államok álláspontja továbbra is jelentősen eltér egymástól a háború lezárásának feltételeiről.
Teherán ugyanakkor folytatni akarja a diplomáciai folyamatot.
A felek között több kérdésben is komoly nézetkülönbségek maradtak. Ezek közé tartozik a Hormuzi-szoros helyzete, az amerikai katonai jelenlét és blokád, valamint Irán nukleáris programjának jövője.
Vagyis egyelőre nincs olyan megállapodás, amely közvetlenül lezárná a konfliktust.
Kemény üzenetek mögött tovább él a diplomácia
Pezeskján ENSZ-beszédének talán legfontosabb tanulsága éppen az, hogy két látszólag ellentétes üzenet egyszerre jelent meg benne.
Az egyik a nyílt ellenállás: Irán nem hajlandó elfogadni olyan megállapodást, amelyet Teherán amerikai kényszerként vagy kapitulációként értelmezne.
A másik viszont a tárgyalási készség.
Trump részéről hasonló kettősség figyelhető meg. Az amerikai elnök rendkívül kemény katonai fenyegetést fogalmazott meg, néhány órával később azonban már arról beszélt, hogy szerinte létrejöhet a megállapodás.
A két ország közötti szakadék ettől még jelentős.
Az ENSZ-ben elhangzott beszédek azonban azt mutatják, hogy miközben Washington és Teherán nyilvánosan egyre keményebb nyelvet használ, egyik fél sem zárta be teljesen a diplomácia ajtaját.
A következő napok és hetek nagy kérdése ezért az lesz, hogy a fenyegetések mögött marad-e elegendő politikai mozgástér egy kompromisszumhoz, vagy a tárgyalások ismét háttérbe szorulnak a katonai eszkaláció mellett.
