Cikkek
Trump elutasította Irán egyhetes tűzszüneti javaslatát – mi következik most?
Elemzők szerint Donald Trump a novemberi félidős választások után dönthet úgy, hogy újrakezdi az Irán elleni csapásokat.
A The Wall Street Journal által idézett, névtelenséget kérő amerikai tisztségviselők szerint Donald Trump amerikai elnök elutasította azt az iráni javaslatot, amely egy héten belül megnyitotta volna a Hormuzi-szorost.
Trump elutasítása alig néhány órával azután érkezett, hogy Irán új útitervet terjesztett elő a tengerszoros megnyitására – amelyen békeidőben a világ kőolaj- és földgázszállítmányainak egyötöde halad át –, és napokkal azután, hogy az amerikai elnök az ENSZ Közgyűlésének pódiumáról Irán „megsemmisítésével” fenyegetőzött.
Mit tartalmazott Irán hétéves javaslata?
A javaslat egy menetrendet vázolt fel a Hormuzi-szoros normál hajózási forgalmának egy héten belüli helyreállítására.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter pénteken újságíróknak elmondta: a tervezet arra szólítja fel az Egyesült Államokat, hogy gyorsított ütemben hajtsa végre azokat a kötelezettségeket, amelyeket a meghiúsult június 17-i iszlámábádi szándéknyilatkozatban vállalt.
A The New York Times értesülése szerint Aragcsi egy csütörtöki zártkörű sajtótájékoztatón kifejtette: ezen intézkedések közé tartozik a 12 milliárd dollárnyi befagyasztott iráni vagyon felszabadítása, az iráni olajra kivetett szankciók feloldása, valamint az iráni kikötők amerikai tengeri blokádjának megszüntetése. Hozzátette, hogy a hétéves időszak alatt minden ellenségeskedést be kell szüntetni – beleértve Libanont is, ahol Izrael még mindig megszállás alatt tartja az ország déli részét.
Aragcsi úgy fogalmazott: amint az amerikai fél teljesíti a feltételeket – ami becslése szerint négy-öt napot venne igénybe –, a Hormuzi-szorost újra megnyitnák, a hetedik napon pedig megkezdődnének a tárgyalások az Egyesült Államokkal a „végső megállapodásról”. Kiemelte, hogy a folyamat azonnal elindulhat, amint Washington elfogadja a tervet.
„A választás most az Egyesült Államok kezében van. Irán nem fogadja el a kényszerítést, a fenyegetést vagy a megfélemlítést” – mondta Aragcsi.
Hogyan reagált az Egyesült Államok?
Az amerikai kormányzat hivatalosan nem reagált a tervre.
A The Wall Street Journal azonban névtelen amerikai forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Trump gyorsan elvetette a kezdeményezést. A források szerint az elnök szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy Irán valóban teljesítené az amerikai követeléseket. Trump leghatározottabb elvárásai közé tartozik, hogy Irán soha ne juthasson atomfegyverhez, és állítsa helyre a szabad áthaladást a Hormuzi-szorosban. Irán álláspontja szerint mindaddig nem tárgyal a nukleáris programjáról, amíg a szabott feltételei nem teljesülnek – ez vezetett a patthelyzethez a két fél között.
Eközben egy amerikai tisztségviselő az Al Jazeerának úgy nyilatkozott: Washington nem siet a válasszal, mivel úgy ítéli meg, hogy erős pozícióban van a Hormuzi-szorost illetően.
Péntek késő este Trump egy térképet osztott meg a Truth Social platformján, amelyen a vízi folyosót „Trump-szorosként” jelölte meg. Trump korábban kijelentette, hogy az Egyesült Államok „teljes ellenőrzése” alatt tartja a vízi útvonalat, és azzal fenyegetőzött, hogy amerikai területté nyilvánítja. Irán ezt határozottan visszautasította, mondván: a szoros felett ők gyakorolnak teljes felügyeletet.
Zajlanak még béketárgyalások?
Igen, de leginkább közvetett módon. Az ENSZ New York-i közgyűlésén Katar közvetítőként továbbított üzeneteket a felek között. Mindkét fél kijelentette, hogy a diplomácia ajtaja nyitva áll; egy amerikai tisztségviselő az Al Jazeerának „pozitívnak és konstruktívnak” nevezte a folyamatban lévő egyeztetéseket.
Katar – a konfliktus kulcsfontosságú közvetítője – közölte, hogy külügyminisztere pénteken egyeztetett Maszúd Pezeskján iráni elnökkel a feszültség enyhítéséről és a párbeszéd feltételeiről. A hét elején amerikai tisztségviselők, köztük Jared Kushner és Steve Witkoff különmegbízottak is közvetett tárgyalásokat folytattak iráni partnereikkel New Yorkban – a találkozót Trump „nagyon jónak” minősítette.
Ennek ellenére Washingtonban óriási a bizalmatlanság. Thomas Warrick, az Atlantic Council főmunkatársa szerint:
„A legtöbb, amiben reménykedhetünk, hogy az iráni külügyminiszter ajánlata további tárgyalásokhoz vezet annak tisztázására, milyen előfeltételek mentén hajlandó Washington együttműködni.”
Merre tarthat a konfliktus?
Könnyen újabb fegyveres harcok felé. A The Wall Street Journal által idézett amerikai források szerint Trump azt mondta tanácsadóinak: arra számít, hogy a novemberi félidős választások után újabb légicsapás-sorozatot indít Irán ellen. Ez összecseng azzal, hogy az elnök az ENSZ Közgyűlésén kijelentette: megállapodás híján fontolóra veszi Irán „megsemmisítését” és „a pokolba küldését”. Ugyanakkor Trump hozzátette, szerinte a rendezést célzó egyezség közvetlenül a választások után megszülethet.
Paul Musgrave, a katari Georgetown Egyetem docense az Al Jazeerának rámutatott: Trump nem akar kedvezőtlen feltételekkel véget vetni a konfliktusnak, és a novemberi választási eredmények nagyban alakítják majd a stratégiáját. Ha a Republikánus Párt súlyos vereséget szenved és elveszíti kongresszusi többségét, Trump egyoldalú katonai lépéseket tehet:
„Ez azt jelentené, hogy Irán érzékeny politikai csapást mért Trump elnökre. Ez rövid távon eszkalációhoz vezethet, amit újabb tárgyalások követnének – ügyelve arra, hogy a Fehér Ház ne tűnjön úgy, mintha egyszerűen kapitulált volna.”
Közösségi médiára / hírfolyamba átírt, dinamikus változat
Trump elutasította Teherán javaslatát: Újabb légicsapások jöhetnek a Hormuzi-szoros miatt a novemberi választások után?
Pattanásig feszült a helyzet a Közel-Keleten. Donald Trump amerikai elnök a hírek szerint elvetette Irán legújabb, hétnapos tűzszüneti menetrendjét, amely normalizálta volna a globális olajkereskedelem 20%-át biztosító Hormuzi-szoros hajózását.
Teherán ajánlata komoly feltételeket szabott: a tengerszoros megnyitásáért cserébe az Egyesült Államoknak öt napon belül fel kellett volna oldania 12 milliárd dollárnyi befagyasztott iráni vagyont, törölnie kellett volna az olajszankciókat, és fel kellett volna hagynia a kikötői blokáddal. Trump azonban hajthatatlan: Washingtonban nem hisznek abban, hogy Irán lemondana az atomfegyverkezésről, ráadásul az elnök péntek este egy olyan térképet tett közzé a Truth Socialon, amelyen a stratégiai fontosságú vízi utat már egyszerűen csak „Trump-szorosként” tüntette fel.
Bár Katar közvetítésével a háttérben még zajlanak a diplomáciai egyeztetések, washingtoni források szerint Trump már a forgatókönyv következő lépését tervezi: ha a novemberi félidős kongresszusi választásokig nem születik megállapodás az amerikai feltételek szerint, újabb átfogó bombázó hadjárat indulhat Irán ellen.
Szakértők szerint a Fehér Ház semmiképp sem akar gyengének tűnni a választások előtt, így az igazi fordulat – vagy egy drasztikus katonai eszkaláció, vagy egy gyors paktum formájában – csak a szavazás után várható.
Mit gondolsz a kialakult helyzetről?
Valóban a katonai erőfitogtatás kényszerítheti térdre Teheránt, vagy a világpiacot veszélyeztető olajválság és háborús eszkaláció felé sodródik a térség? Írd meg véleményed kommentben!
