Hírek
„Vennének amerikai fegyvereket?” – Trump váratlan kérdéséről beszélt a kínai nagykövet
Miközben Tajvan amerikai fegyverszállítmányokra vár, az Egyesült Államok pekingi nagykövete egy meglepő mondatot idézett fel: állítása szerint Donald Trump egyszer Hszi Csin-ping kínai elnököt is megkérdezte, vásárolna-e amerikai fegyvereket. Washington később jelezte, hogy nincs ajánlat és nincs terv Kínának történő fegyvereladásra.
Mit mondott a nagykövet?
David Perdue amerikai nagykövet a Fox News Sunday műsorában beszélt Trump állítólagos kérdéséről. A műsorvezető azt firtatta, hogy az Egyesült Államok késlelteti-e Tajvan fegyverellátását azért, hogy kedvezzen Pekingnek.
Perdue ezt visszautasította. Szerinte Trump továbbra is támogatja a Tajvannak történő fegyvereladásokat, és a kínai elnökkel is beszél erről. Ekkor említette meg, hogy Trump egy alkalommal azt is megkérdezte Hszitől, szeretne-e amerikai fegyvereket vásárolni. A nagykövet nem mondta el, mikor hangzott el a kérdés, és Hszi válaszáról sem számolt be.
Mi igazolt, és mi nem?
Az ellenőrizhető tény az, hogy Perdue nyilvánosan beszámolt a kijelentésről. A Trump és Hszi közötti beszélgetés szó szerinti tartalmát a közölt információk alapján nem lehet önállóan ellenőrizni. A nagykövet szavaiból ezért nem következik, hogy hivatalos ajánlat, tárgyalás vagy megállapodás született volna.
A brit Guardian beszámolója szerint az amerikai külügyminisztérium közölte: az amerikai jog tiltja a Kínának történő fegyvereladást, és ilyen ajánlat vagy terv nincs. A Fehér Ház szintén azt jelezte, hogy nem tervez fegyvereket eladni Kínának.
Miért került szóba Tajvan?
A nagykövetet eredetileg Tajvan miatt kérdezték. A sziget önállóan kormányozza magát, Peking azonban saját területének tekinti, és ellenzi az amerikai fegyvereladásokat Tajvannak. Az Egyesült Államok eközben Tajvan egyik legfontosabb fegyverszállítója.
A vita középpontjában egy nagy értékű, függőben lévő amerikai fegyvercsomag áll. Az AP szerint a Trump és Hszi közötti korábbi, májusi találkozó után az Egyesült Államok szüneteltette egy mintegy 14 milliárd dolláros csomag értékesítését. Trump akkor a Tajvannak szánt fegyvereladásokat a Kínával folytatott egyeztetések egyik alkueszközeként írta le.
Ez ad súlyt Perdue megjegyzésének. Egy, a tajvani fegyverellátásról szóló kérdésre olyan választ adott, amely az Egyesült Államok legfontosabb ázsiai stratégiai riválisának lehetséges vásárlóként való említésével vonta magára a figyelmet.
Egy mondat, két külön kérdés
A nagykövet elbeszélése alapján Trump valóban feltette a szokatlan kérdést Hszinek. Ebből azonban nem lehet amerikai–kínai fegyverüzletre következtetni: nem ismert a beszélgetés pontos időpontja és kontextusa, az amerikai kormány pedig kizárta az eladás tervét.
A Tajvant érintő döntés ettől külön kérdés marad. A következő érdemi fejlemény az lesz, hogy Washington mikor és milyen formában lép tovább a függőben lévő fegyvercsomaggal. Addig Perdue kijelentése elsősorban a Trump-kormány Tajvannal és Kínával kapcsolatos üzenetei körüli bizonytalanságot erősíti.
