Cikkek
Fél szemmel, lőtt sebbel mentett meg 194 embert: a postagalamb, ami megkapta a francia Hadikeresztet!
Amikor háborús hősökre gondolunk, általában acélidegzetű tábornokok, vakmerő pilóták vagy önfeláldozó katonák képe dereng fel előttünk. A történelem legszorongatóbb pillanataiban azonban néha nem a csodafegyverek vagy a katonai stratégiák hozzák el a megváltást, hanem egy apró, mindössze néhány dekás szárnyas teremtmény.
Az első világháború egyik legdrámaibb csatájában pontosan ez történt: egyetlen kicsi postagalambon múlt több száz ember puszta túlélése.
Pokoli csapda a német vonalak mögött
A történet 1807-nél jóval közelebbre, az első világháború utolsó évére, 1918 őszére nyúlik vissza. Az amerikai hadsereg 77. hadosztályának több mint 500 katonája benyomult az Argonne-i erdő sűrűjébe, ám a heves harcokban elváló egység hamarosan teljes bekerítésbe került a német vonalak mögött.
A helyzetet tovább súlyosbította egy szörnyű félreértés. Mivel a telefonvonalak megsemmisültek, a saját amerikai tüzérség nem tudta az egység pontos pozícióját, és gyanútlanul bombázni kezdte a saját csapatait. A katonákra egyszerre záporoztak a német golyók és a saját bajtársaik pusztító tüzérségi lövedékei.
Három madár, egyetlen utolsó remény
A szorult helyzetbe került parancsnok tudta, hogy a rádiómentes és elvágott terepen csak egyetlen kommunikációs csatornájuk maradt: a postagalambok.
Az első madarat szárnyra bocsátották az üzenettel, de a német mesterlövészek azonnal leszedték az égből. A második galamb ugyancsak a golyózápor áldozata lett. A csapdába esett katonáknak már csak egyetlenetlen madaruk maradt: egy Cher Ami („Kedves Barát”) névre hallgató kiskatona-galamb.
Rákötözték a kétségbeesett üzenetet a lábára, majd útnak indították a füstös égbolt felé.
A repülés, ami legyőzte a képtelent
A németek észrevették az utolsó reménysugarat, és össztüzet zúdítottak a levegőbe emelkedő madárra. Cher Ami-t súlyos találat érte: a mellkasán megsebesült, az egyik szemét elvesztette, a lába pedig, amire az üzenetet kötözték, szinte teljesen roncsolódott.
Bármilyen hihetetlen, a pici madár nem zuhant le. A gyötrő fájdalom és a súlyos sérülések ellenére szárnyalt tovább a füstön és a golyózáporon keresztül. Negyvenöt perccel később, teljesen kimerülve és szétlőve, de megérkezett a szövetséges parancsnokságra.
A lábán csüngő véres papíron ez a szívfacsaró üzenet állt: „A saját tüzérségünk lő ránk. Az isten szerelmére, hagyjátok abba!”
Egy igaz hős örök emléke
A tüzérségi csapásokat azonnal leállították, a mentőakció pedig sikeresen kimentette a megmaradt 194 amerikai katonát. A katonaorvosok minden tudásukat bevetették, hogy megmentsék a hős szárnyast: bár a lábát nem tudták megmenteni, faragtak neki egy pici fa műlábat, így Cher Ami túlélte a háborút.
Bátrabb helytállásáért megkapta a francia Hadikeresztet (Croix de Guerre), ami az egyik legmagasabb katonai kitüntetésnek számított. Amikor a kis hős végül elpusztult, testét kitömték, és a mai napig a washingtoni Smithsonian Múzeumban őrzik.
Cher Ami története a mai napig emlékeztet minket arra, hogy a legkisebb teremtényekben is ott rejtőzhet a legnagyobb hősiesség!
