Cikkek
A hely, ami annyira elhagyatott, hogy még a GPS is megzavarodik: a Point Nemo titka
Képzeld el, hogy egy mentőcsónakban ülsz a nyílt vízen. Körbenézel, és ameddig a szem ellát, csak a végtelen, sötétkék hullámokat látod. Ha elindulsz bármelyik irányba, szó szerint heteken át egyetlen szigetet, de még egy aprócska sziklát vagy korallzátonyt sem találsz. Ez nem egy apokaliptikus sci-fi film feszült kezdőjelenete, hanem a kőkemény valóság a Föld bolygó legelszigeteltebb, legmagányosabb pontján.
A Föld felszínét óriási óceánok és kontinensek tagolják, de van egy láthatatlan pont a Csendes-óceán déli részén, amely minden ismert szárazföldtől hihetetlenül messze található. A neve Point Nemo, és a térképészek úgynevezett „óceáni hozzáférhetetlenségi pólusként” tartják számon: ez az a tengeri pont, amely a lehető legtávolabb esik bármilyen partvonaltól.
A hely, ahol a szárazföld csak egy távoli álom
Hogy mennyire van messze a civilizáció? A legközelebbi szárazföldek – a Pitcairn-szigetekhez tartozó Ducie-sziget, a Húsvét-szigethez tartozó Motu Nui, és az antarktiszi Maher-sziget – nagyjából 2688 kilométerre találhatók tőle. Ez a távolság felfoghatatlan olyasvalakinek, aki ahhoz szokott, hogy Európában néhány óra autózással egy másik országban találja magát. Itt viszont minden irányban csak a háborgó, nyílt óceán húzódik, és a legközelebbi szigetek sem éppen nyüzsgő, turistákkal teli metropoliszok.
A „Nemo” név egyébként zseniális választás: Jules Verne híres hősére, Nemo kapitányra utal, maga a latin szó pedig azt jelenti: „senki”. És valóban, ezen a helyen szinte soha, senki sincs.
Hogyan találták meg a semmi közepét?
A „világ közepe” vagy a „legtávolabbi pont” meghatározása egyáltalán nem olyan egyszerű, mint becsukott szemmel rábökni a földgömbre a Csendes-óceán közepén. A távolságokat a körülöttük lévő szárazföldek bonyolult elhelyezkedése alapján, komoly térképészeti számításokkal kell meghatározni.
Ezt a bravúrt 1992-ben egy Hrvoje Lukatela nevű horvát-kanadai mérnök hajtotta végre modern számítógépes földrajzi módszerekkel. Fontos tudni, hogy a koordináták alapján a Point Nemo nem egy rejtett trópusi sziget, nem egy hatalmas piros bója a vízen, és nem is egy különleges geológiai képződmény, amely kiemelkedik a tengerből. Egyszerűen csak egy matematikai alapon kiszámított, láthatatlan hely a nyílt tengeren.
Amikor az űrállomás közelebb van, mint a legközelebbi ember
A Point Nemo egyik legbizarrabb és legizgalmasabb sajátossága a szomszédok teljes hiánya. Amikor a Nemzetközi Űrállomás (ISS) elhalad ezen térség fölött – nagyjából 400 kilométeres magasságban a Föld felszíne felett –, a fedélzeten tartózkodó űrhajósok légvonalban sokkal, de sokkal közelebb vannak a Point Nemóhoz, mint a legközelebbi, 2688 kilométerre lévő szárazföldön élő emberek!
A térség elzártsága a modern űrügynökségek számára rendkívül hasznossá tette ezt a pontot: ez lett a világ legnagyobb „űrhajótemetője”. A lakott területektől távoli óceáni régiót azért részesítik előnyben, mert a leselejtezett, Földre visszazuhanó műholdak, teherűrhajók és űrállomások (mint amilyen a legendás orosz Mir is volt) maradványai itt a legkisebb eséllyel okozhatnak balesetet. A légkörben el nem égett, izzó roncsok biztonságosan csobbannak a senki földjén.
Nem egy másik világ, csak a saját bolygónk hatalmassága
A Point Nemo különlegessége éppen abban rejlik, hogy nincs benne semmi természetfeletti. Nem egy eltűnt atlantiszi civilizáció maradványa, és nem is egy ismeretlen, őskori tengeri szörny sötét otthona. A jelentőségét tisztán a földrajzi és matematikai helyzete adja.
A modern térképezés bebizonyította, hogy a bolygónk még a digitális korban is tartogat olyan pontokat, amelyek elképesztő távolságukkal és extrém elszigeteltségükkel képesek megdöbbenteni minket. A Point Nemo tökéletes emlékeztető arra, milyen felfoghatatlanul hatalmas a Föld óceáni világa, és hogy a zajos, nyüzsgő városainkból valójában mennyire apró szeletét uraljuk ennek a kék bolygónak.
