Cikkek
Zene nélkül, megállíthatatlanul: így rázta Strasbourg lakosságát a történelem legbizarrabb átka!
Képzelj el egy forró nyári napot 1518-ban Strasbourg utcáin. Egy nő kilép a házából, majd minden előzmény, zene, ünnepség vagy külső ok nélkül hirtelen táncolni kezd. Nem mosolyog, nincs jó kedve, egyszerűen csak képtelen abbahagyni. Először csak furcsán nézik az utcán állók, ám néhány hét múlva már tucatjával csatlakoznak hozzá a helyiek, miközben a város vezetése tehetetlenül és kétségbeesve áll a megmagyarázhatatlan jelenség előtt.
Ez a hátborzongató és valós történet 1518 júliusában esett meg, amikor Strasbourg még a hatalmas Német-római Birodalom részét képezte.
A Frau Troffea által elindított őrület
A korabeli hiteles feljegyzések szerint az egész történet egy Frau Troffea nevű asszonnyal indult, aki kontrollálhatatlan, görcsös táncba kezdett a macskaköveken. A furcsa, rögeszmés viselkedés villámgyorsan fertőzött: napról napra többen sodródtak bele a megállíthatatlan ritmusba, míg végül a nyár folyamán emberek százai rázkódtak az utcákon.
A város vezetése ekkor egy hajmeresztő és meglepő döntést hozott. Úgy vélték, a legjobb gyógymód az lesz, ha hagyják őket kitáncolni magukból a bajt. Ennek érdekében nyilvános színpadokat állítottak fel, hivatásos zenészeket fogadtak, sőt még profi táncosokat is odarendeltek, hogy támogassák a menetet. A terv azonban csúfos kudarccal végződött: a „terápia” csak tovább fokozta a bajt.
Kimerültség és Szent Vitus haragja
A korabeli krónikák szerint a táncolók közül sokan teljesen elerőtlenedtek, kimerülve összeestek, és azonnali orvosi segítségre szorultak. Bár a későbbi elbeszélésekben már több tucat halálos áldozatról is említést tesznek, ezeknek a pontos számát és valós tényeit a mai napig nem sikerült kétséget kizáróan igazolni.
Az akkori babonás emberek természetesen nem kereskedelmi vagy egészségügyi okokat sejtettek a háttérben: a többség úgy vélte, hogy Szent Vitus súlyos haragja sújtotta a várost, és csakis az ő közbenjárásától remélhettek megváltást.
Rejtélyek a múlt homályában
A modern kori tudósok és kutatók a mai napig nem tudnak egységes konszenzusra jutni a jelenség pontos okát illetően. Egyes szakértők klasszikus tömeges pszichogén megbetegedésként – azaz tömeghisztériaként – értelmezik az esetet, amelyet a korabeli vallási félelmek, a nyomasztó szegénység és a súlyos társadalmi feszültségek robbantottak ki. Más elméletek ezzel szemben mérgező gabonafertőzésre hivatkoznak, bár ez utóbbi sem nyert teljes bizonyítást.
A történelem egyik legbizarrabb tömeges eseménye mindenesetre mély nyomot hagyott maga után. Egy olyan város emléke ez, ahol a tánc egy pillanat alatt nem a felhőtlen szórakozás eszköze volt, hanem egy olyan félelmetes rejtély, amelyre sem az akkori orvosok, sem az egyházi vezetőméltóságok nem találtak megnyugtató választ.
