Cikkek
A fogyatékos árva fiú a tó szélén fekvő gazdag ember házát figyeli – a férfi meglátja őt és odamegy hozzá
Patrick 11 éves korában egy autóbalesetben elvesztette szüleit. Néhány évig árvaházban kellett élnie, de aztán örökbe fogadták. Egy nap a családjával meglátogatták a tó melletti nyaralójukat, és látta, hogy a közelben egy kúria épült. Mikor találkozott a tulajdonossal, értékes információkat tudott meg.
Patrick szerető szülei 11 éves korában meghaltak egy autóbalesetben. Azon a végzetes napon egy szomszéd vigyázott rá, aki később egy közeli árvaházba adta, mert fizikailag nem volt elég erős ahhoz, hogy teljes munkaidőben gondoskodjon Patrickról. Patricknak nem volt más rokona, aki gondoskodni tudott volna róla, ezért azonnal beköltözött az árvaházba.
Mikor 13 éves volt, Patrick leesett az árvaház lépcsőjén, és ez után képtelen volt járni. Az orvosok azt mondták, hogy műtétre van szüksége, hogy visszanyerje a mozgásképességét, de ez olyan sok pénzbe került, hogy az árvaház nem engedhette meg. Nem volt más választása, mint hogy ettől kezdve kerekesszéket használjon.
Nem sokkal később egy, az árvaház közelében élő család kérte, hogy örökbe fogadják Patricket. Nem voltak gazdagok, de hajlandóak voltak gondoskodni róla, és több lehetőséget biztosítani neki az árvaházon kívül.
Patrick szerette az új családját. Úgy bántak vele, mint bármelyik biológiai gyermekükkel, úgy érezte, hogy valóban befogadták.
Egy nap a család úgy döntött, hogy a hétvégét a tó melletti nyaralójukban tölti. Mindenki izgatott volt. A tóparti házikó levegője és csendje szívesen várt kikapcsolódás volt. A család, amint megérkeztek, rögtön grillezni kezdett.
Patrick a kis tó partjához kerekezett, ahol észrevette a szemközti hatalmas kúriát. Ez még nem állt ott, mikor a család legutóbb a nyaralóban járt. “Apa, ismered azokat az embereket, akik azt a házat építették?” – kérdezte Patrick.
“Nem, de nyilván van pénzük” – válaszolta az apja, és nevetett.
Patrick egy darabig csodálta a kastélyt, majd megjelent egy férfi, akit egy vele egykorúnak tűnő fiú követett. Nézte, ahogy baseballoztak, és hirtelen elszomorodott. “Hé, jól vagy?” – kérdezte az anyja, amikor látta, hogy milyen csöndes lett.
“Igen, csak hiányzik, hogy apukámmal baseballozzak. Annyira jó volt benne..”
Az édesanyja megölelte, és néhány percig mellette ült, mielőtt a kishúga szólt neki. “Megleszel itt egyedül?” – kérdezte az anyja.
“Persze, köszönöm” – mondta Patrick, mire az anyja felállt, és elsétált.
Hirtelen a baseballt játszó férfi olyan erősen megütötte a labdát, hogy az néhány méterre Patrick mellett landolt. Körbefutott a tó körül, hogy felvegye, de megállt, miután Patrickra nézett. Odasétált hozzá, és Peter néven mutatkozott be. “Honnan szerezted azt a sapkát?” – kérdezte, és arra mutatott, amit Patrick viselt.
“Apámtól kaptam, mielőtt meghalt. Imádta a baseballt, sokat játszottunk együtt” – mondta Patrick.
“Biztos vagy benne, fiatalember?” – kérdezte.
“Igen, biztos vagyok, miért?” – Patrick meglepődött.
“Itt van az édesanyád? Ide tudod hívni?” – kérdezte Peter.
Patrick aggódva hívta oda az anyját. A férfi Peter bemutatkozott, amint megérkezett, és rákérdezett a sapkára, amit Patrick viselt, és nagyon ismerős volt neki. Az anyja azt válaszolta, hogy a fiú biológiai apja adta neki, mielőtt meghalt, és hogy ő és a férje nemrég fogadták örökbe Patricket. Odahívta a férjét, hogy találkozzon Peterrel.
Peter megdöbbent. “Ezt a sapkát én ajándékoztam a bátyám születésnapjára, amikor tinédzser volt. Kifejezetten neki készült, és a beceneve – Striker – volt ráhímezve. Így hívtuk őt a csapatunkban” – mondta Peter, és sírva fakadt.
“Apám soha nem mondta, hogy van egy testvére” – mondta Patrick.
“Amikor én 21, ő pedig 18 éves volt, nagyon összevesztünk. A házon veszekedtünk, amit a nagymamánk hagyott ránk. Vendégházat akartam belőle csinálni, ő pedig tiszteletben akarta tartani nagyanyánk emlékét, és úgy megőrizni, ahogy volt. Végül az én akaratom érvényesült, mert idősebb voltam, és a szüleink látták a lehetőséget, hogy pénzt keressünk rajta” – mondta Peter.
Patrick szülei megdöbbentek. Ránéztek Patrickra, hogy lássák a reakcióját, aki sugárzott az örömtől. “Mesélnél többet az apámról?” – kérdezte.
Mindenki figyelmen kívül hagyta a kérdését, mikor Peter rájött, hogy soha többé nem fogja látni a bátyját. “Fogalmam sem volt róla, hogy meghalt, csak azt hittem, hogy egy másik államban él, és nem akarja, hogy bármi köze legyen hozzánk” – mondta.
“Akkor halt meg, amikor tizenegy éves voltam. Néhány évig árvaházban éltem, mielőtt örökbe fogadtak. Most már van két örökbefogadó testvérem” – mosolygott Patrick.
Patrick arcán tükröződő örömtől Peter jobban érezte magát. Elmesélte, hogy felépített egy ingatlancéget, és sikeres volt. Nős volt, két gyereke született, és nemrég építtette a közeli villát. “Igen, ezt semmiképpen sem hagyhattad ki” – nevetett Patrick apja.
A két család együtt töltötte a rövid időt a tónál. Megismerkedtek egymással, és később gyakran látogatták egymást.
Egy nap, amikor a tónál töltötték az időt, Patrick apja elmondta Peternek, hogy Patrick miért nem tud járni. “Szeretném kifizetni a műtétjét” – ajánlotta Peter.
“Ó, még csak most ismerkedtél meg vele, és nem akarunk téged terhelni, gyűjtünk rá, így talán néhány év múlva megműthetik” – válaszolta Patrick apja.
“Megpróbálom jóvá tenni, hogy tönkretettem a kapcsolatomat a bátyámmal, él soha többé nem beszéltem vele, és mostanáig nem is találkozhattam a gyerekével” – mondta Peter.
A szülők végül beleegyeztek, és megengedték, hogy Patrick több időt töltsön Peterrel. A műtét és a fizikoterápia után Patrick újra járni kezdett. Patrick megismerkedhetett a vállalkozásával, a szünidőt pedig a cégnél dolgozva töltötte, és némi zsebpénzt keresett. Ők ketten egyre közelebb kerültek egymáshoz, és Patrick Peter révén többet tudott meg az apjáról.
Mit tanulhatunk a történetből?
- Tetteink pusztító következményekkel járhatnak. Ha Peter dolgozott volna azon, hogy rendbe hozza a kapcsolatát a bátyjával, akkor beszéltek volna egymással, mielőtt meghalt.
- Egy veszteség után is szoros kötelékeket építhetünk ki. Peter soha nem tudta helyrehozni a kapcsolatát a testvérével, de képes volt szoros kapcsolatot építeni az unokaöccsével.
Oszd meg ezt a történetet családoddal és barátaiddal. Lehet, hogy feldobja a napjukat és inspirálja őket.
Ezt a cikket a mindennapi életéből vett történetek ihlették, és egy profi író írta. A nevekkel és/vagy helyszínekkel való bármilyen hasonlóság pusztán a véletlen műve. Minden kép csak és kizárólag illusztrációs célokat szolgál.
