Történetek
A gazdag nő sírva fut el a hajléktalan férfi mellett, és gyémántgyűrűt dob a poharába
Egy összetört szívű lány egy hajléktalan veterán poharába ejti az eljegyzési gyűrűjét, és ezzel megváltoztatja az életét.
Rachel Farlow a felhők felett járt. Épp akkor jegyezte el az álmai férfija, és úton volt, hogy meglepje őt egy üveg pezsgővel és repülőjegyekkel egy hétvégi cancúni kiruccanásra.
Rachel besuhant vőlegénye irodájának ajtaján, és vidáman üdvözölte a titkárnőjét. “Helló, Maggy!” – kiáltotta. “Csak beugrottam, hogy meglepjem Tomot!” Maggy már talpon volt, de Rachel nem vette észre a pánikot a szemében, így amikor kinyitotta az ajtót, a világa összeomlott.
Tom nem volt egyedül. Egy nő volt vele .. és nem volt rajta ruha. Tom “elfoglalt” volt, annyira “elfoglalt”, hogy nem hallotta ahogy nyílik az ajtó, és csak akkor nézett fel, amikor Rachel a nevét kiáltotta.
“Tom! Hogy tehetted! Szerettelek!”
Tom ellökte magától a nőt, felhúzta a nadrágját, és Rachel felé botorkált. “Kicsim, kérlek, ez nem az, amire gondolsz… Várj! Szeretlek, sajnálom…”
De Rachel becsapta maga mögött az ajtót, és elrohant Maggie és a portás mellett, menekült Tom és a nő látványa elől. Rachel addig futott, amíg el nem fogyott a lélegzete.
Az épület oldalának támaszkodott, és a kezével eltakarta az arcát. És ekkor érezte meg, a gyűrűt. Remegő bal kezét az arca elé emelte, és a csillogó, tizenöt karátos szépségre meredt, amelyet Tom alig két hónappal ezelőtt húzott az ujjára.
“Még csak nem is tetszik, Tom!” – kiáltotta. “Közönséges és csúnya…” Rachel rángatni kezdte a gyűrűt az ujján, és végül levette. Körülnézett, hátha talál egy szemetesládát, bármit.
Aztán meglátott egy férfit, aki a sarokban ült a falnak támaszkodva, előtte egy bádogpohárral. Futni kezdett, majd lehajolt, hogy a gyűrűt a férfi poharába dobja.
A gyűrűnek a pohárba hulló fémes hangjára a férfi felnézett. “Hölgyem” – kiáltotta. “Hé, hölgyem, elvesztette a gyűrűjét!”
Rachel elszaladt a férfi mellett, de lelassított és megállt. “Tartsa meg!” – kiáltotta. “Nem ér semmit.”
Másnap már az összes közösségi oldal beszámolt a társasági örökösnő, Rachel Farlow szakításáról, aztán persze a saját kis személyes tragédiája is feledésbe merült.
A következő két évben Rachel is próbált felejteni, még randizott is egy kicsit, de újra és újra azon kapta magát, hogy nem hajlandó belevágni egy komoly kapcsolatba. Nem tudta, nem akarta még egyszer kockára tenni a szívét.
Egy nap a személyi asszisztense hozott neki egy meghívót az Új Kezdet Alapítványtól, amely éppen a második hosszú távú hajléktalanszállót és kezelőközpontot nyitotta meg.
“Azt akarják, hogy vágd át a szalagot, Rachel” – mondta az asszisztense. “És ez olyan jó ügy! El kellene menned, kimozdulnod, új embereket megismerni!”
Morgolódva, de Rachel elfogadta az asszisztense javaslatát, és most itt volt.
Rachel ott állt az adományozók tömege közepén, és kínosan érezte magát. Aztán bemutatták neki egy magas, robosztusan jóképű férfit – John Kendryt -, a szervezet alapítóját.
John megfogta a kezét, és melegen mosolygott. Rachel azon kapta magát, hogy elpirult. “Kendry úr – mondta. “Meg kell mondanom, hogy egy kicsit összezavarodtam. Miért hívott meg a szalag átvágására? Nem vagyok támogatója a szervezetének!”
John Kendry elmosolyodott. “Ó, dehogynem. Ön adományozta az első kétmilliót, ami elindította!”
Rachel zavartan bámult rá. “Maga téved…” – dadogta. “Én soha…”
John Kendry a kezébe fogta a lány kezét, és mélyen a szemébe nézett. “Emlékszel arra, hogy egy gyémántgyűrűt dobtál a poharamba?”
Rachel zihált. “A gyűrű!” Ó! Szóval ezt csináltad vele?”
“Igen” – mondta John. “Azért hívtalak meg ma este, mert szeretném, ha tudnád, hogy az a gyűrű, amit eldobtál, nem volt értéktelen – nézd meg, mit tett. És nem csak azt az eszközt adtad nekem, hogy kijussak a csatornából, Rachel. Okot adtál az életre.”
“Így amikor talpra álltam, elkezdtelek keresni téged, és megláttam az eljegyzésed végéről szóló beszámolókat, szóval itt vagyunk!”
Azután az éjszaka után John és Rachel randizni kezdtek, és egy évvel később a férfi megkérte a kezét. Rachel igent mondott, és büszkén viselte a gyűrűt, amit a férfi egy kis betondarabból készíttetett, ami arról a járdáról származott, ahol koldult, és ahol először találkoztak.
Mit tanulhatunk ebből a történetből?
- Valóban minden felhőnek van egy ezüstös oldala. Tom megcsalása végül Rachelt élete szerelméhez vezette.
- Csak egy lépés kell ahhoz, hogy kihozzanak minket a sötétségből. Rachel gyűrűje lehetőséget adott Johnnak, hogy segítsen más, hozzá hasonló embereknek új életet találni.
Oszd meg ezt a történetet családoddal és barátaiddal. Lehet, hogy feldobja a napjukat és inspirálja őket.
Ezt a cikket a mindennapi életéből vett történetek ihlették, és egy profi író írta. A nevekkel és/vagy helyszínekkel való bármilyen hasonlóság pusztán a véletlen műve. Minden kép csak és kizárólag illusztrációs célokat szolgál.
