Cikkek
A nap, amikor lángba borult az ég: A gigantikus szibériai robbanás, amire 100 éve nincs pontos magyarázat
1908. június 30-án reggel a szibériai tajga felett valami olyasmi történt, ami a mai napig lázban tartja a tudósokat és az összeesküvés-elméletek hívőit.
Egy vakítóan fényes tűzgömb hasított át az égen, majd egy olyan erejű robbanás következett, amely ezerszer erősebb volt, mint a hirosimai atombomba. Mégsem maradt utána egyetlen kráter sem.
A Tunguszka-esemény néven elhíresült katasztrófa epicentruma egy lakatlan mocsaras vidék volt Közép-Szibériában. A robbanás ereje letarolt 80 millió (!) fát, egy nagyjából 2000 négyzetkilométeres területen (ez akkora, mint egy kisebb magyar megye).
A több száz kilométerre élő szemtanúk arról számoltak be, hogy „az ég kettéhasadt”, a lökéshullám pedig embereket repített le a lábukról, és betörte a házak ablakait.
Az esemény után napokig annyira fényes volt az éjszakai égbolt Ázsia és Európa felett, hogy Londonban éjjel újságot lehetett olvasni az utcán.
A hiányzó bizonyíték
A legfélelmetesebb az egészben az, hogy miután az első orosz tudományos expedíciók évekkel később eljutottak az áthatolhatatlan területre, megdöbbenve látták, hogy a fák sugárirányban dőltek ki, a robbanás központjában lévő erdő pedig paradox módon állva maradt, csak a fák ágai és kérge égtek le, mintha távíróoszlopok lennének.
És ami a legfontosabb: semmiféle becsapódási krátert, és egyetlen gramm meteoritdarabot sem találtak.
A modern tudomány jelenlegi, legelfogadottabb magyarázata szerint egy nagyjából 50-100 méter átmérőjű, jégből és kőből álló aszteroida vagy üstökös darabja lépett be a légkörbe.
A hatalmas súrlódás miatt azonban sosem érte el a földet, hanem körülbelül 5-10 kilométeres magasságban felrobbant (ezt hívják airburst-nek, vagyis légköri robbanásnak). Ez magyarázza a letarolt fákat és a kráter hiányát is. De amíg nem találnak egyértelmű kozmikus maradványokat, a Tunguszka-rejtély továbbra is a történelem legnagyobb megoldatlan csillagászati rejtélye marad.
