Cikkek
A sakkrobot, amiről még Edgar Allan Poe is írt – így verték át a világot a 18. században
Ha azt hiszed, hogy a mesterséges intelligencia, a ChatGPT és a sakkozó szuperszámítógépek a modern kor vívmányai, akkor valószínűleg még sosem hallottál a „Törökről”. Ez az a gépezet, amely a 18. század végén és a 19. század elején valósággal letarolta Európát és Amerikát, miközben a világ legbriliánsabb elméit alázta meg a sakktáblán. Volt azonban egy aprócska bökkenő: ez a gép valójában a történelem legzseniálisabb mérnöki átverése volt.
Egy magyar polihisztor és a ketyegő fabábu
A Törököt egy zseniális magyar polihisztor, Kempelen Farkas (Wolfgang von Kempelen) építette meg 1769-ben, méghozzá pusztán egyetlen okból: le akarta nyűgözni Mária Terézia császárnőt.
A találmány vizuálisan is sokkoló volt. Úgy nézett ki, mint egy életnagyságú, keleti köntöst és turbánt viselő fabábu, amely egy nagyméretű, fogaskerekekkel teli faasztal mögött ült. Kempelen igazi showman volt: minden előadás előtt teátrálisan kinyitotta az asztal ajtajait, hogy a közönség láthassa a lenyűgözően bonyolult, ketyegő mechanikát. Ezzel azt bizonyította a szkeptikusoknak, hogy a gépben fizikai képtelenség lenne elrejteni egy embert.
Miután a mester bezárta az ajtókat, a bábu hirtelen életre kelt. Lassan mozgatta a fejét, felemelte a fakarját, és olyan hihetetlen precizitással tette meg a sakklépéseket, mintha tényleg önállóan gondolkodna.
Amikor Napóleon is pofára esett
A Török egyszerűen verhetetlennek bizonyult, és hamarosan a kor legnagyobb hírességei is asztalhoz ültek ellene – köztük maga Benjamin Franklin is. A legemlékezetesebb párbajra azonban 1809-ben került sor, amikor a hódító Napóleon hívta ki a gépezetet.
A francia császár köztudottan rossz vesztes volt, és imádott csalni, pusztán azért, hogy tesztelje az ellenfeleit. A játék során szándékosan szabálytalan lépéseket tett, hogy lássa, mit reagál a masina. A Török először rezzenéstelenül visszatette a császár bábuját az eredeti helyére. Napóleon azonban nem adta fel, és újra csalt. Amikor harmadszor is megpróbálta átverni a rendszert, a gépnek „elege lett”: egyszerűen lesöpörte a figurákat a sakktábláról, hatalmas, fagyos derültséget keltve a teremben.
A zseniális trükk a fogaskerekek mögött
De mi volt a Török féltve őrzött titka? Kempelen asztala valójában egy mesteri optikai illúzió volt. A látszólag sűrű fogaskerekekkel teli asztal belsejében egy titkos, mozgatható fülke lapult, ahová be lehetett préselni egy élő, profi sakkmestert.
Amikor Kempelen az előadás elején kinyitotta a mellső ajtókat, a játékos egy sínrendszeren diszkréten hátracsúszott; amikor a hátsókat nyitotta ki, akkor pedig előre. A sakktábla alján lévő erős mágnesek jelezték a sötétben, gyertyafénynél görnyedő embernek, hogy az ellenfél hova lépett odafent. Ő pedig egy zseniális, pantográf-szerű karral irányította a fabábu mozdulatait a mélyből.
Bár sokan – köztük a híres író, Edgar Allan Poe is – sejtették, hogy valahogy egy hús-vér ember van a gépben, a pontos mechanizmust évtizedekig sűrű homály fedte. A Török Kempelen 1804-es halála után sem állt meg. Egy új tulajdonossal bejárta egész Amerikát és Európát, folyamatosan váltogatva a belsejében rejtőző sakkzseniket. A csodagép végül 1854-ben egy philadelphiai múzeumtűzben égett végleg hamuvá, magával víve a titkát a sírba. A gép elpusztult, de története örökre fennmaradt, mint az emberi leleményesség és a történelem legszebb átverésének szimbóluma.
