Történetek
A tanárnő észreveszi, hogy a lány gyakran késik az iskolából – a szüleit nem lehet elérni
Egy tanárnő aggódni kezd, amikor az egyik legjobb tanítványa minden egyes nap késve érkezik az iskolába, és nem tudja felvenni a kapcsolatot a családjával.
Miss Martin minden reggel korán érkezett az iskolába, és felkészíteni az osztálytermét a második osztályosai számára. Aztán elsétált a bejárati kapuig, és figyelte ahogy megérkeznek – sokan az iskolabusszal, mások a szüleikkel.
Bevezette a tanulóit az osztályterembe, és a nap elkezdődött. De aztán észrevette, hogy egyik kedvenc tanítványa, egy különösen okos kislány, Debbie McKay mindig későn, és egyedül érkezett.
Miss Martin elhatározta, hogy megkérdezi Debbie-t, miért késik mindig, de a kislány ijedtnek és zavarban lévőnek tűnt, ezért a tanárnő úgy döntött, hogy kapcsolatba lép a szüleivel.
Felhívta Debbie anyukájának, majd apukájának a mobilját, de nem vette fel egyikük sem. Még kétszer látta a kislányt gyalog érkezni az iskolába, és észrevette, hogy felfalja az iskolai ebédet, és zsemlét csúsztat a zsebébe.
A gyerek nyilvánvalóan éhezett.
Miss Martin úgy döntött, ideje cselekedni. Először is beszélt az igazgatónővel. “Mrs. Dalton, úgy gondolom, hogy Debbie-t talán bántalmazták, de határozottan elhanyagolták. Ételt lop az ebédlőből. Segítenünk kell neki!”
Mrs. Dalton egyetértett, és a két nő úgy döntött, hogy talán itt az ideje, hogy segítséget kérjenek a rendőrségtől és a gyámügytől. Hogy ne riasszák Debbie-t, a rendőrség úgy döntött, hogy egy civil ruhás rendőrnőt küld a kislány nyomába, aki iskola után hazakísérte, és amit felfedezett, attól sírva fakadt.
A rendőrnő látta, hogy Debbie három háztömböt sétál, és egy mellékutcában parkoló nagy, szürke paneles furgon felé veszi az irányt. Debbie kinyitotta a furgon ajtaját, és bement. A rendőrnő odalopakodott és bekukucskált.
A furgon hátuljában egy matrac volt, párnák, zsákok és dobozok, amelyekben ruháknak tűnő dolgok voltak. A rögtönzött ágyon egy sápadt, sovány férfi feküdt, és Debbie épp egy zsemlét etetett vele, és egy doboz tejet adott neki inni.
Debbie meglátta, hogy a rendőrnő bekukucskál a furgonba, és felsikoltott, a rendőrnő pedig azonnal megpróbálta megnyugtatni. “Kérlek, ne félj, Debbie. Rendőr vagyok, és azért vagyok itt, hogy segítsek neked.”
A kislány azonnal nagyon elsápadt. “Kérem” – zokogott. “Kérem, ne vigyenek el az apukámtól! Nekem már csak ő maradt!”
A rendőrnő odalépett a matracon fekvő férfihoz, és látta, hogy lázas. “Debbie” – mondta gyengéden -, elviszem apukádat egy kórházba, rendben? Akkor az orvosok tudnak rajta segíteni.”
Debbie reszketett és folyton zokogott, ezért a rendőrség megkérte Miss Martint, hogy jöjjön és beszéljen vele. “Debbie” – mondta Miss Martin -, mi mindannyian segíteni akarunk neked és az apukádnak, úgyhogy nem mondod el, mi történt?”
Debbie suttogva kérdezte: “Megígéred, hogy nem viszel el?”
Miss Martin bólintott, és Debbie elmagyarázta. “Anyukám tavaly meghalt, COVID-je volt, aztán apukám elvesztette a munkáját. Séf volt egy étteremben, de az bezárt.”
“Szóval ki kellett költöznünk a házunkból, és a furgonban laktunk. Apám néha kapott munkát, és jól megvoltunk, de aztán nagyon beteg lett, és még a furgont sem tudja vezetni…”
Miss Martin átkarolta Debbie-t. “Édesem, minden rendben lesz, apukád kórházban van, és az orvosok segíteni fognak rajta.”
Az orvosok elmondták Miss Martinnak és a rendőrségnek, hogy McKay úr valóban nagyon beteg. Súlyosan alultáplált volt. Az orvosok úgy vélték, hogy minden ételét Debbie-nek adta, amitől nagyon legyengült.
Hosszú időbe telik, amíg McKay úr visszanyeri erejét, és sok jó ételre és pihenésre van szüksége. Miss Martin megdöbbent! Egy férfi éheztette magát, hogy etesse a lányát, és ő olyan sokakat ismert, akik elpazarolták az ételt…
Miss Martin elindított egy GoFundMe oldalt, amelyen elmesélte, hogyan éheztette magát McKay úr, hogy Debbie enni tudjon, és hogyan próbált Debbie gondoskodni beteg apukájáról.
Az embereket megdöbbentette és meghatotta McKay története, a pénz pedig özönlött. Nemsokára McKayéknek elég pénzük volt ahhoz, hogy vegyenek maguknak egy szerény kis házat, és több étterem is felvette a kapcsolatot McKay úrral, és munkát ajánlott neki!
Miss Martin aggodalma a kis Debbie iránt végül megmentette a családot, és egy teljesen új életbe vezette őket.
Mit tanulhatunk ebből a történetből?
- Ha valami nem tűnik helyesnek, ne fordulj el – tegyél valamit. Miss Martin aggódott, ezért hívta a rendőrséget, és megmentett egy családot.
- Együtt megváltoztathatjuk a világot. Az összefogással a McKayéknek adományozó emberek fejenként néhány dollárral is változást értek el.
Oszd meg ezt a történetet családoddal és barátaiddal. Lehet, hogy feldobja a napjukat és inspirálja őket.
Ezt a cikket a mindennapi életéből vett történetek ihlették, és egy profi író írta. A nevekkel és/vagy helyszínekkel való bármilyen hasonlóság pusztán a véletlen műve. Minden kép csak és kizárólag illusztrációs célokat szolgál.
