Cikkek
Az égi fúriák nyomában: hogyan formálódnak a hurrikánok?
A hurrikánok a természet egyik leglenyűgözőbb és legpusztítóbb jelenségei. Az óriási viharok létrejöttének folyamata tele van rejtélyekkel és összetett meteorológiai tényezőkkel. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan keletkeznek ezek a pusztító szélviharok, és hogy milyen hatással vannak bolygónkra.
A bolygó felmelegedése okozza a szélsőséges időjárást?
A globális felmelegedés következtében a levegő és az óceánok hőmérséklete emelkedik, ami erősebbé és halálosabbá teszi a hurrikánokat. A magasabb levegő- és tengerszintű hőmérséklet lehetővé teszi, hogy a hurrikánok erősebbek legyenek. 2019-ben a meleg víz, amely turistákat vonzott a Bahamákra, hozzájárult a Dorian hurrikán, a régió egyik legpusztítóbb viharának időtartamához is. Emellett a történelmileg hűvösebb területek, például az Atlanti-óceán északi része is felmelegszik, ami növeli az atlanti hurrikánzónában élők kockázatát. Az adatok azt mutatják, hogy a világ óceánjai még soha nem voltak melegebbek.
Hogyan alakulnak az óceánok?
A hurrikánok az óceán fölött kialakuló viharcsoportokból indulnak ki. Sok közülük Afrika nyugati partjainál alakul ki, amikor az afrikai keleti sugárzás átfúj az Atlanti-óceán keleti részén. Az éves évszakos hőmérsékletváltozások megváltoztatják ennek a sugáráramlatnak a szélességét, aminek következtében az alacsony nyomású szelek hullámokként mozognak. E szelek hatására az óceán felett víz párolog el, amely felemelkedik a légkörbe, ahol lehűl, lecsapódik és viharfelhőket alkot. A nagyobb atlanti hurrikánok mintegy 85 százaléka az afrikai partoknál keletkezik.
Ha a viharok kellően meleg víznek és nyugati szélnek vannak kitéve, trópusi viharrendszerekké alakulhatnak. A száraz, hűvösebb levegőjű területek gyorsan besietnek, hogy kitöltsék a felszálló meleg levegő által hagyott űrt. Az északi féltekén a viharok az óramutató járásával ellentétes irányban forognak a Coriolis-hatás miatt, amely a tárgyak mozgását írja le a forgó Földön.
Amikor egy hurrikán a szárazföld felett elakad, ahogyan ez a 2017-es houstoni Harvey hurrikán és a 2018-as carolinai Florence hurrikán esetében történt, gyorsan meggyengül, mert már nem jut meleg vízhez.
A hő a szuperviharok forrása
Az óceán felszíni hőmérséklete és a meleg víz mélysége befolyásolja a hurrikánok erejét. A meleg víz felett egy trópusi depresszió több meleg vízgőzt szív magába, ami miatt a rendszer erősebbé válik, és a vihar középpontjába száraz alacsony nyomást sűrít. Ez trópusi vihar kialakulásához vezet. Ahogy a vihar tovább szívja a vízgőzt, olyan visszacsatolást hoz létre, amely erősíti a viharrendszert. Ha az alacsonynyomású központ stabil marad, kialakul a hurrikán szeme. A NASA szerint az óceán felszíni hőmérsékletének körülbelül 26 Celsius-fokosnak kell lennie ahhoz, hogy hurrikán alakuljon ki. A trópusi depresszió akkor válik hurrikánná, ha a szélsebesség eléri a 120 kilométer per órát.
A hőmérséklet befolyásolja a hurrikán erejét, de a légköri szelek határozzák meg, hogy a hurrikán milyen gyorsan halad át az óceánon.
Az éghajlatváltozás pusztító hatásai?
Egy adott vihar és az éghajlatváltozás közötti kapcsolat meghatározásához a tudósok attribúciós elemzést végeznek. A melegebb hőmérséklet nélküli éghajlati viszonyok modellezésével a tudósok rekonstruálni tudják a vihar viselkedését ezen alternatív körülmények között. A 2020-as halálos hurrikánszezon elemzéséből kiderült, hogy az éghajlatváltozás miatt a tengerszint melegebb lett, ami csapadékosabb hurrikánokhoz vezetett. A hőmérséklet minden egyes fokos emelkedése esetén a légkör körülbelül hét százalékkal több vízgőzt képes szállítani.
A melegebb óceán elősegíti a „gyors fokozódást” is, amikor a viharok intenzitása drámaian megnő kevesebb mint egy nap alatt. Ez megnehezíti a viharok viselkedésének előrejelzését és az emberek figyelmeztetését. Bár jelenleg az 5-ös kategória a hurrikánok legmagasabb minősítése, egyes mérnökök olyan jövőre készülnek, amelyben a viharok meghaladják a jelenlegi várakozásokat, és úgynevezett „6-os kategóriájúvá” válnak.
A meleg óceánok kulcsfontosságú tényező, amely elősegíti a halálos hurrikánok kialakulását és intenzitását. Ahogy a bolygó melegszik, úgy nő az óceánok hőmérséklete, ami növeli a hurrikánok erejét. Ezek a meleg víz által hajtott viharok pusztító hatással lehetnek azokra a területekre, amelyeket elérnek. Az olyan felmérések és elemzések, mint például az attribúciós elemzés, segítenek jobban megérteni, hogy az éghajlatváltozás hogyan befolyásolja a szélsőséges időjárást, és hogyan készülhetünk fel a jövőbeli időjárásra.
Az óceánok hőmérsékletének emelkedése riasztó tendencia, amely bizonyítja, hogy foglalkozni kell az éghajlatváltozással, és minimalizálni kell annak bolygónkra gyakorolt hatásait.
