Cikkek
Baka Andrást, a korábban elmozdított volt főbírót választották Magyarország köztársasági elnökévé
Rendkívüli és történelmi jelentőségű döntést hozott az Országgyűlés: Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnökét választották meg Magyarország új köztársasági elnökévé. A jogász professzor megválasztása különösen pikáns belpolitikai fordulat, hiszen Baka volt az a főbíró, akit a kétharmados Fidesz-kormányzat 2011-ben idő előtt elmozdított a tisztségéből, s aki ezt követően pert nyert az Emberi Jogok Európai Bíróságán.
A parlamenti szavazást követően Baka András letette a hivatali esküt, ezzel elindítva elnöki mandátumát. Megválasztása széles körű nemzetközi és hazai visszhangot váltott ki, tekintettel a jogállamiságért és az igazságszolgáltatás függetlenségéért vívott korábbi küzdelmeire.
A Strasbourgig nyúló jogi és politikai konfliktus
Baka András nevét a nemzetközi és hazai közvélemény a 2010-es évek elején ismerte meg igazán, amikor az Orbán-kormány alkotmányos és igazságügyi reformjai során megszüntették a Legfelsőbb Bíróságot, és létrehozták a Kúriát:
Idő előtti elmozdítás: Az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseire hivatkozva Baka elnöki mandátumát 2011 végén – idő előtt – megszüntették, amit sokan az igazságszolgáltatási kritikái miatti retorziónak tekintettek.
Győzelem Strasbourgban: Baka az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult, ahol 2016-ban a Nagykamara jogerősen kimondta: a magyar állam megsértette Baka András véleménynyilvánítási szabadságát és tisztességes eljáráshoz való jogát.
Új fejezet a magyar államfői tisztségben
Az egykori strasbourgi emberi jogi bíró és bírósági elnök államfővé választása teljesen új dinamikát hozhat a magyar belpolitikába és az intézményrendszer működésébe. Elemzők rámutatnak, hogy Baka András megválasztása erős jelzés a nemzetközi közösség és a jogásztársadalom felé, emellett a fékek és egyensúlyok szerepének felértékelődését hozhatja el a Sándor-palotában.
