Cikkek
A történelem legdrágább cicája: a szuperkém macska, akit egy pillanat alatt elintézett a forgalom
Képzeld el a hidegháború legmélyebb, legnyomasztóbb paranoiáját. Az amerikai és szovjet hírszerzés szó szerint mindent bevetett, hogy egyetlen lépéssel a másik előtt járjon. Az ügynökök azonban túlságosan feltűnőek voltak, a hagyományos lehallgatókészülékeket pedig előbb-utóbb mindig megtalálták. A CIA főhadiszállásán ekkor valakinek egy zseniálisnak tűnő, de valójában teljesen elborult mentőötlete támadt: mi lenne, ha az utcán gyanútlanul kóborló, ártatlan macskákat használnák poloskaként?
Elvégre egy doromboló, kukák körül sündörgő macskára senki sem gyanakszik, még a legdörzsöltebb szovjet kémek sem. Így indult el a 60-as évek egyik legabszurdabb, legköltségesebb és legtragikomikusabb kísérlete, amelyet ma csak „Acoustic Kitty” néven emlegetnek a történelemkönyvek.
Nem egyszerű poloska: egy igazi Frankenstein-cica
A terv megálmodói nem érték be annyival, hogy egy apró diktafont kötöznek egy cica nyakörvére. A CIA egy valódi, élő kiborgot akart létrehozni. Az ügynökség legjobb mérnökei és állatorvosai egy kifejezetten erre a célra kiválasztott, strapabíró nőstény macskán hajtottak végre elképesztően bonyolult műtétet.
Egy apró, de kora technológiájához képest bődületesen nagy teljesítményű mikrofont ültettek közvetlenül az állat fülcsatornájába. A bőre alá egy rádióadót és egy akkumulátort rejtettek, az antennát pedig szinte művészi precizitással, a macska farkába fűzték bele.
A hardveres rész azonban csak a jéghegy csúcsa volt. Hogy a macska ne zavarodjon meg a belső szervei zajától vagy a saját nyávogásától, és ne a madarak csicsergését közvetítse a központnak, heteken át kőkeményen képezték, hogy csakis a külső emberi beszédhangokra fókuszáljon. Az Acoustic Kitty projekt öt hosszú évig tartott, és a becslések szerint mintegy 20 millió dollárt emésztett fel – ami mai árfolyamon nagyjából 170 millió dollárnak, vagyis egy gigantikus hollywoodi szuperprodukció költségvetésének felel meg.
A nagy nap, és a még nagyobb pofára esés
Az évekig tartó fejlesztés és kiképzés után végül eljött a nagy bevetés napja. Az Acoustic Kitty készen állt arra, hogy bizonyítson. A célpont két gyanús szovjet diplomata volt, akik egy washingtoni parkban, a Wisconsin Avenue egyik padján üldögélve folytattak bizalmas beszélgetést.
A CIA ügynökei egy álcázott, antennákkal és vevőkészülékekkel telezsúfolt furgonból, pattanásig feszült idegekkel figyelték az eseményeket. Óvatosan kinyitották a jármű ajtaját, és útjára engedték a 20 millió dolláros szuperkém-macskát, hogy sündörögjön oda a padhoz, és szállítsa a hidegháborút eldöntő titkokat.
A macska elegánsan kilépett a furgonból. Megállt, körülnézett. Aztán ahelyett, hogy a pad és a gyanútlan oroszok felé vette volna az irányt, meglátott valamit az út túloldalán, ami sokkal jobban érdekelte a nemzetbiztonságnál. Lendületesen elindult a forgalmas úttesten. A következő pillanatban pedig egy gyanútlanul arra hajtó, sárga washingtoni taxi egyetlen ezredmásodperc alatt elütötte.
A legmodernebb kiborg-kém ott helyben, az aszfalton végezte, a belé operált, méregdrága csúcstechnológiával együtt. Az ügynökök alig hittek a szemüknek. Még arra is oda kellett figyelniük, hogy a forgalom elől gyorsan, feltűnésmentesen eltakarítsák a maradványokat, nehogy a szovjetek rájöjjenek, milyen bizarr és drága kísérlet zajlott a közvetlen közelükben.
A CIA vezetősége az incidens után kénytelen volt levonni a fájdalmas tanulságot: egy macskát – hiába szerelnek belé milliókat érő technológiát és képzik éveken át – egyszerűen lehetetlen parancsszóra irányítani. Bármikor úgy dönthet, hogy inkább a saját feje után megy. Az Acoustic Kitty projektet ezek után csendben, hatalmas kudarcként törölték a nyilvántartásból, bizonyítva, hogy a macska természete még a CIA felett is áll.
