Hírek
Független hivatal vagy politikai eszköz? Súlyos állítások jelentek meg a GVH működéséről
Egy fénykép a vezető irodájában önmagában nem bizonyít politikai befolyást. Ahogy egy közösségi oldalon kapott „rajongói” minősítés sem. A G7 feltárásában azonban ezek a részletek egy nagyobb kérdéshez vezetnek: szakmai szempontok alapján döntött-e minden fontos ügyben a Gazdasági Versenyhivatal? A lap több mint két tucat forrás beszámolójára támaszkodva bírálta a hivatal működését. A GVH visszautasítja a politikai nyomásról szóló állításokat.
Miért számít a versenyhivatal függetlensége?
A Gazdasági Versenyhivatal feladata a tisztességes piaci verseny védelme. Vizsgálatai és döntései vállalatok működésére, felvásárlásokra és végső soron a fogyasztók lehetőségeire is hatással lehetnek. A GVH saját leírása szerint a kormánytól független államigazgatási szerv, amely az Országgyűlés ellenőrzése mellett működik.
Ezért a működéséről szóló vita túlmutat azon, hogy egy vezető milyen politikai nézeteket vall. A lényegi kérdés az, hogy a politikai kapcsolatok vagy elvárások befolyásolták-e, mely ügyeket vizsgálták meg, és melyeket nem.
A G7 szerint az ügyek kiválasztása volt a kulcskérdés
A G7 több mint két tucat, a GVH-nál dolgozó vagy annak működésére rálátó jelenlegi és egykori forrással beszélt. Cikkük szerint a politikai szempontok leginkább az ügyindításnál és az eljárások időzítésénél érvényesülhettek. Ez a lap forrásain alapuló állítás: önmagában egy el nem indított vizsgálatból nem állapítható meg, hogy politikai utasítás történt.
A G7 azt állítja, hogy a formális döntési rend és a tényleges vezetői befolyás eltérhetett egymástól. Forrásai Tóth András elnökhelyettesnek, majd a 2020-ban kinevezett Rigó Csaba elnöknek tulajdonítottak meghatározó szerepet. A lap ugyanakkor azt is rögzítette, hogy Tóth szakmai felkészültségét beszélgetőpartnerei elismerték, és a hivatalban továbbra is dolgoztak szakmailag jól működő területek.
Amit dokumentumok is alátámasztanak: a KESMA ügye
A politikai döntések és a versenyhatósági vizsgálat viszonyára kézzelfogható példa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány, a KESMA létrehozása. A kormány 2018-ban nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette az érintett összefonódást. A GVH saját közleménye szerint emiatt hatáskör hiányában nem indított versenyfelügyeleti eljárást.
Ez a döntés önmagában nem bizonyítja, hogy a GVH vezetőit politikailag utasították volna. Azt viszont egyértelműen mutatja, hogy a kormány döntése kizárta a hatóság vizsgálatát egy jelentős médiapiaci ügyben.
Fénykép, közösségi média és választási feszültség
A G7 forrásai szerint Tóth András irodájában volt egy Szijjártó Pétert ábrázoló fénykép, és a vezető felhívta rá új munkatársai figyelmét. A lap arról is írt, hogy Rigó Csaba Pócs János Facebook-oldalán aktív rajongói minősítést kapott. Ezeket a részleteket a G7 beszámolójaként érdemes kezelni; egyik sem bizonyítja önmagában egy versenyhivatali döntés politikai motivációját. A GVH a fényképre vonatkozó kérdésre azt válaszolta, nem tudja, ki milyen képet tart az asztalán.
Súlyosabbak a választási időszak munkahelyi légköréről szóló beszámolók. A G7 által idézett források politikai címkézésről és a munkatársakra nehezedő nyomásról beszéltek. Ezek belső tapasztalatokra vonatkozó állítások, amelyek teljes körű, független ellenőrzése a nyilvánosan elérhető információk alapján nem lehetséges.
A GVH tagadja a politikai nyomást
A hivatal a G7 megkeresésére közölte: nem érte politikai nyomás, és szakmai, valamint kommunikációs tevékenységét a mindenkori kormánytól függetlenül végzi. A GVH azt is vitatja, hogy vizsgálatait és közleményeit a kormány politikai üzeneteihez igazította volna. Álláspontja szerint munkáját a piaci és fogyasztói problémák határozták meg.
A G7 forrásainak beszámolói és a hivatal válasza tehát lényeges pontokon ellentmondanak egymásnak. A dokumentált KESMA-döntés tény; a vezetők feltételezett politikai indítékai és a belső nyomásgyakorlás viszont olyan állítások, amelyeket továbbra is az őket megfogalmazó forrásokhoz kell kötni.
A valódi kérdés a döntésekben van
Egy hatóság függetlenségét végül nem az irodák falán lévő képek döntik el. Az számít, hogy azonos mércével vizsgálja-e a piaci szereplőket, és meg tudja-e indokolni, miért lép fel egy ügyben, miközben egy másikban nem.
A G7 feltárása ezekre a döntésekre irányítja a figyelmet. A GVH tagadása mellett a következő fontos lépés az egyes vitatott ügyek, döntési indokok és elmaradt vizsgálatok külön-külön történő ellenőrzése lenne. Így válaszolható meg pontosabban, mennyi alapja van a politikai befolyásról szóló vádaknak.
