Hírek
Kemény üzenetet küldött az EU Moszkvának: „soha nem ismerjük el” ezeket a választásokat
Az Európai Unió egyértelmű választ adott az Oroszország által szeptember 18. és 20. között megtartott parlamenti választásokra: Brüsszel nem ismeri el az Ukrajna megszállt területein lebonyolított szavazást, sem annak eredményeit.
Az uniós álláspont ráadásul nem áll meg a politikai elítélésnél. Az EU közölte, hogy szankciók várhatnak azokra, akik részt vettek a megszállt területeken tartott választások megszervezésében, illetve ott jelöltként indultak.
A vita középpontjában így már nem pusztán egy orosz parlamenti választás áll. Sokkal alapvetőbb kérdésről van szó: ki gyakorolhat legitim államhatalmat az Oroszország által megszállt, nemzetközileg Ukrajna részeként elismert területeken?
Az EU nem fogadja el a megszállt területeken rendezett választást
Oroszország szeptember 18. és 20. között választást tartott az Állami Duma, vagyis az orosz parlament alsóházának összetételéről.
A szavazást azonban nem kizárólag Oroszország nemzetközileg elismert területén rendezték meg.
Moszkva az általa megszállt ukrán területeken is megszervezte a voksolást. Ez érintette a Krími Autonóm Köztársaságot és Szevasztopolt, valamint Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon régiók orosz ellenőrzés alatt álló részeit.
Az Európai Unió szeptember 21-én kiadott hivatalos nyilatkozatában egyértelművé tette, hogy ezeket a területeket Ukrajna részének tekinti annak nemzetközileg elismert határain belül.
Ennek megfelelően az EU sem az ott megrendezett választásokat, sem azok eredményeit nem ismeri el.
Miért ennyire fontos ez?
A kérdés messze túlmutat azon, hogy ki kerül be az orosz parlamentbe.
Oroszország 2014-ben annektálta a Krímet, 2022-ben pedig bejelentette Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon régiók annektálását is. A nemzetközi közösség jelentős része, köztük az Európai Unió, ezeket az annektálásokat nem ismeri el.
Moszkva saját jogrendje szerint ezeket a területeket Oroszország részének tekinti. Az EU és Ukrajna álláspontja ezzel szemben az, hogy az érintett területek Ukrajna részei.
Az EU ezért a mostani választások megszervezését nem egyszerű választási vitaként kezeli, hanem Ukrajna szuverenitását és területi integritását érintő kérdésként.
Brüsszel hivatalos közleménye szerint a megszállt területeken rendezett voksolás sérti a nemzetközi jogot, beleértve az ENSZ Alapokmányát is.
Szankciókat is kilátásba helyezett Brüsszel
Az EU közleményének egyik legfontosabb része a várható következményekre vonatkozik.
Az unió szerint szankciókra számíthatnak azok, akik részt vettek a megszállt ukrán területeken lebonyolított választások megszervezésében, illetve ott jelöltként indultak.
Az EU ezen túl azokkal szemben is korlátozó intézkedéseket helyezett kilátásba, akiket a szabad és tisztességes választások oroszországi feltételeinek aláásásáért tart felelősnek.
A konkrét személyek és intézkedések körét ugyanakkor az EU szeptember 21-i nyilatkozata még nem részletezte.
Magát az oroszországi választást is bírálta az EU
Brüsszel kritikája nem korlátozódott a megszállt ukrán területekre.
Az EU szerint a 2026-os választások egy olyan politikai környezetben zajlottak, amelyben tovább szűkült a demokratikus verseny lehetősége.
Külön kiemelték a Jabloko párt jelöltjeinek kizárását a szövetségi pártlistáról. Az EU a Jablokót az egyik utolsó megmaradt orosz ellenzéki erőként, illetve az egyetlen háborúellenes programmal rendelkező pártként jellemezte.
Az EU független elemzők és megfigyelők jelentéseire is hivatkozott, amelyek szerint adminisztratív és jogi eszközöket alkalmaztak a háborút ellenző szereplők kiszorítására és a független információkhoz való hozzáférés korlátozására.
Az orosz hatóságok ezzel szemben legitim választási folyamatként kezelik a voksolást. Az orosz Központi Választási Bizottság a választás lebonyolítását szabályosnak minősítette.
Nem voltak jelen az EBESZ megfigyelői
Az Európai Unió külön kifogásolta azt is, hogy Oroszország nem hívott meg megfigyelőket az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettől, vagyis az EBESZ-től.
Ez azért lényeges, mert a nemzetközi választási megfigyelők feladata éppen az lenne, hogy a választási folyamatot a részt vevő politikai szereplőktől függetlenül vizsgálják.
Az EU szerint az EBESZ megfigyelőinek hiánya miatt az orosz választók és intézmények nem kaptak független nemzetközi értékelést a választások lebonyolításáról.
Putyin pártja tovább erősödött a Dumában
A hivatalos orosz eredmények szerint a Vlagyimir Putyin elnökhöz kötődő Egységes Oroszország ismét nagy fölénnyel nyerte meg a választást.
A Reuters beszámolója szerint a párt 355 mandátumot szerzett a 450 fős Állami Dumában. A hivatalos adatok alapján az Egységes Oroszország a szavazatok 57,83 százalékát kapta, szemben a 2021-es 49,8 százalékkal.
Ezzel a kormánypárt továbbra is alkotmányozó többséggel rendelkezik az orosz parlament alsóházában.
A hivatalos részvételi arány 59,3 százalék volt.
Ezek az orosz választási szervek által közölt eredmények. A választási környezet tisztaságát és versenyképességét ugyanakkor az EU, több nyugati kormány és orosz ellenzéki szereplők is vitatják.
Ukrajna már a választások előtt tiltakozott
Kijev már a voksolás előtt felszólította a megszállt területeken élőket, hogy ne vegyenek részt a választásokon.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat, az SZBU szeptember 14-i közleményében azt állította, hogy Moszkva a választásokkal saját jelenlétének legitimációját próbálja erősíteni a megszállt területeken.
Ez ukrán állami álláspont, ezért nem független ténymegállapításként, hanem Kijev értelmezéseként kezelendő.
Az ukrán hatóságok arra is figyelmeztettek, hogy a megszállt területeken tartott választások megszervezésében való részvétel az ukrán jog alapján büntetőjogi következményekkel járhat.
Két teljesen eltérő valóság ütközik
A 2026-os orosz parlamenti választások egyik legfontosabb politikai jelentősége éppen ebben rejlik.
Moszkva saját államterületének részeként kezeli azokat az ukrán régiókat, amelyek annektálását bejelentette, és ennek megfelelően országos választásokat is rendez ott.
Ukrajna, az Európai Unió és a nemzetközi közösség jelentős része viszont továbbra is Ukrajna nemzetközileg elismert területének tekinti ezeket a régiókat.
Ezért ugyanaz a szavazás Moszkva szemszögéből egy orosz parlamenti választás része, Brüsszel és Kijev álláspontja szerint viszont egy megszálló hatalom által idegen területen megszervezett, joghatással nem bíró folyamat.
Az EU szeptember 21-i nyilatkozata alapján ezen az állásponton nincs változás: Brüsszel nem tekinti legitimnek a megszállt ukrán területeken megrendezett választást, és annak eredményeit sem fogadja el.
A következő lépés most az lehet, hogy az unió ezt az álláspontot konkrét szankciókkal is megtámogatja. Hogy pontosan kik kerülnek majd a célkeresztbe, azt a szeptember 21-i közlemény még nyitva hagyta.
