Cikkek
Kényszer és fenyegetés: Így tereli a Kreml az oroszokat az ukrajnai frontra
A rácsok mögött fenyegetett rabok, az adósságokba hajszolt szegények és a megtévesztett külföldi munkavállalók – emberijog-védő szervezetek és jogvédők szerint a Kreml egyre agresszívebb és kényszerítőbb módszerekkel toboroz újabb katonákat az ukrajnai háborúba.
Bár Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatalosan igyekszik elkerülni egy újabb általános, országos mozgósítási hullám bejelentését – ami komoly társadalmi feszültséget váltana ki –, a háborús gépezet emberianyag-igénye nem csökkent. Ennek következtében a hatóságok az „önkéntes” szerződéskötések mögé rejtve alkalmaznak burkolt és nyílt kényszerítést.
Börtönök, adósságcsapdák és elszigetelt kistelepülések
A beszámolók szerint a toborzók továbbra is kiemelt célpontként kezelik az orosz büntetés-végrehajtási intézményeket. A fogvatartottakra gyakran nehezedik elviselhetetlen pszichológiai nyomás: a rossz tartási körülményekkel, a büntetés-végrehajtási tisztek fizikai retorzióival vagy a kedvezményes szabadlábra helyezés elutasításával zsarolják őket, ha nem írják alá a katonai szerződést.
A hátrányos helyzetű, szegényebb orosz régiókban pedig a mélyszegénység vált a legfőbb toborzóeszközzé. A hatóságok csillagászati összegű belépési bónuszokat és havi fizetéseket ígérnek, ami az adósságspirálba jutott családok számára az egyetlen kiútnak tűnik – még akkor is, ha tudják, mekkora az esélye annak, hogy a frontról már nem térnek vissza.
„Nem valódi önkéntességről beszélünk. Amikor valakit a kilátástalan anyagi helyzete, büntetőjogi fenyegetettsége vagy a hatósági nyomás kényszerít a szerződés aláírására, az burkolt kényszertoborzás” – mutatnak rá jogvédő szakértők.
Migránsok és külföldiek a célkeresztben
A toborzási stratégia másik fő oszlopát a Közép-Ázsiából érkezett migráns munkavállalók jelentik. A hatóságok rendszeres razziákat tartanak a munkahelyeiken és mecsetekben. A razziák során a még állampolgársággal nem rendelkezőket kitoloncolással fenyegetik, míg a frissen Oroszországban állampolgárságot szerzőket a katonai nyilvántartási kötelezettség megszegésére hivatkozva kényszerítik arra, hogy aligasszanak a frontra.
Elemzők szerint a Kreml ezen kényszerítő toborzási módszerei jól mutatják, hogy a háború elhúzódásával az orosz vezetés egyre nehezebben tudja biztosítani a szükséges létszámot a frontvonalon anélkül, hogy nyíltan beismerné a veszteségek nagyságrendjét.
