Cikkek
Kiderült a döntés a nyugdíjprémiumról: erre számíthatnak idén az idősek
Sok idős ember várta feszülten a fejleményeket az év végi juttatásokkal kapcsolatban, mostanra azonban végleg tisztázódott a helyzet: a gazdasági adatok tükrében eldőlt, kapnak-e idén novemberben nyugdíjprémiumot a magyar nyugdíjasok. A hatályos jogszabályok és a legfrissebb növekedési számok alapján a válasz egyértelmű, ám sokak számára csalódást keltő.
Mit mond a törvény a prémium kifizetéséről?
A nyugdíjprémium feltételeit törvény rögzíti, és a kifizetés nem automatikus, hanem két szigorú gazdasági feltétel együttes teljesüléséhez kötött:
3,5 százalék feletti GDP-növekedés: Prémiumot kizárólag abban az esetben lehet fizetni az adott évben, ha a bruttó hazai termék (GDP) reálnövekedése meghaladja a 3,5 százalékot.
Költségvetési egyenlegcél tartása: Feltétel továbbá, hogy a költségvetési hiány és az államháztartás egyenlege a tervezett pályán maradjon.
A prémium összege a törvényi képlet szerint a 3,5 százalék feletti növekedési többlet és az érintett nyugdíjának meghatározott szorzata alapján jönne ki (egy törvényben megszabott felső plafonnal). Ha azonban a gazdasági növekedés nem éri el a 3,5 százalékos küszöböt, a jogszabály alapján a szorzó nulla, vagyis prémium nem fizethető ki.
Miért marad el idén a kifizetés?
A hivatalos gazdasági mutatók és előrejelzések szerint a magyar gazdaság idei bővülése elmarad a törvényben meghatározott küszöbértéktől. Bár a gazdasági folyamatok mutatnak stabilizációt, a növekedési ütem nem éri el a 3,5 százalékos szintet, így a prémium fizetésének jogi alapja nem áll fenn.
A kormányzati döntéshozók és elemzők korábban is jelezték: a prémium intézményét kifejezetten arra tervezték, hogy a nyugdíjasok részesüljenek a kiemelkedő gazdasági sikerekből. Amennyiben a gazdaság szerényebb ütemben nő, a költségvetés nem tud ilyen jellegű többletjuttatást biztosítani anélkül, hogy a hiánycélt ne veszélyeztetné.
Mi marad a nyugdíjasoknak az év végén?
A nyugdíjprémium elmaradása ellenére a nyugdíjasok nem maradnak teljesen kompenzáció nélkül, ha a gazdasági körülmények úgy kívánják:
Inflációkövető korrekció: Amennyiben az évközi tényadatok alapján az éves várható infláció meghaladja a januári nyugdíjemelés mértékét, a törvény előírja a novemberi visszamenőleges nyugdíjkorrekciót vagy kiegészítést.
13. havi nyugdíj: A költségvetés garantálja a 13. havi ellátást, amely az év elején már kifizetésre került, és amely ma a nyugdíjasok legfontosabb kiegészítő biztonsági hálóját jelenti.
Az idősek számára így a hangsúly most az őszi inflációs adatok alakulására és az esetleges novemberi korrekció pontos mértékére helyeződik át.
