A Sándor-palota frissen közzétett statisztikai adataiból és nyilvántartásaiból kirajzolódik, hogy a vagyon elleni, illetve az erőszakos bűncselekmények miatt elítéltek próbálkoznak a leggyakrabban államfői kegyelemmel. A Köztársasági Elnöki Hivatal adatai választ adnak arra is, milyen típusú ügyek landolnak a leggyakrabban az elnök íróasztalán.
Az elnöki kegyelem intézménye a magyar jogrendszerben a rendkívüli jogorvoslatok közé tartozik, amely egyedi méltányossági alapon mentesítheti az elítélteket a büntetés vagy annak egy része alól.

Milyen bűncselekményekkel folyamodnak kegyelemért?
A Sándor-palota nyilvántartási adatai alapján a kérelmezők által elkövetett bűncselekmények köre jól elkülöníthető kategóriákba sorolható:
Vagyon elleni bűncselekmények: A beadványok jelentős hányadát a lopás, csalás, illetve sikkasztás miatt elítéltek kérelmei teszik ki. Sokan az okozott kár megtérítésére, vagy a családi munkaképesség helyreállítására hivatkozva kérik a büntetés elengedését.
Személy elleni és erőszakos bűncselekmények: Gyakoriak a testi sértés, súlyos fenyegetés vagy más erőszakos cselekmények miatt elítéltek kérvényei, ahol a kérelmezők leggyakrabban egészségügyi állapotukra, megromlott élethelyzetükre hivatkoznak.
Közlekedési bűncselekmények: A járművezetéstől való eltiltás alóli mentesítés vagy az ittas vezetés miatt kiszabott büntetések enyhítése szintén rendszeresen visszatérő kérés a köztársasági elnöknél.
Súlyosabb, élet elleni és korrupciós ügyek: Bár arányaiban kevesebb az ilyen jellegű kérvény, az emberölés vagy gazdasági-korrupciós bűncselekmények elítéltjei is rendszeresen megpróbálkoznak a jogi lehetőség kihasználásával.
Szigorú szűrő: szinte kivétel nélkül elutasítják a kérelmeket
A statisztikák rámutatnak, hogy a benyújtott kérvények szinte elhanyagolható hányada talál kedvező elbírálásra. A Sándor-palota és az Igazságügyi Minisztérium több lépcsős szűrőrendszerén a kérvények túlnyomó többsége elvérzik.
Kivételes jogkör:
A kegyelem nem a bírói ítélet felülbírálása, hanem egyedi, méltányossági döntés. Az elnöki gyakorlat alapján a kegyelem megadásához rendkívül nyomós indok – például súlyos, gyógyíthatatlan betegség vagy kiemelkedő családi tragédia – szükséges.