Közeleg a végjáték? 4 döntő jel, ami arra utal, hogy az orosz–ukrán háború a lezárás felé tarthat

Bár a szomszédunkban zajló konfliktus hullámai hullámzó intenzitással csapkodnak, az elmúlt négy év távlatában most mutatkoznak a legkomolyabb, strukturális jelek arra, hogy a háború közeledik a végjátékához. Bár a geopolitikai jóslatok mindig hordoznak kockázatot, a katonai, logisztikai és gazdasági realitások egy irányba mutatnak: a jelenlegi status quo fenntarthatatlan.

Nézzük azt a négy kulcsfontosságú tényezőt, amely radikális fordulatot hozhat a konfliktusban.

1. Katonai realitások: Oroszország már területet veszít

A harctéri adatok és a frontvonalak mozgása alapján Oroszország elképesztő emberi és anyagi áldozatok árán sem képes érdemi áttörést elérni. Mi több, az ukrán védelmi és ellentámadó műveletek hatására az ukránok több területet foglaltak vissza, mint amennyit az orosz hadsereg képes volt megszerezni.

Moszkva számára a minimálisnak tekinthető katonai célok – mint például Donyeck megye teljes elfoglalása – jelenleg teljesen kívül esnek a realitások talaján. A havi szinten 30-40 ezer fős orosz veszteség (halottak és súlyos sebesültek) mellett a nettó mérleg Moszkva számára területveszteséget mutat.

2. Logisztikai és légvédelmi rések: A Krím sebezhetősége

Az ukrán hadsereg rendkívül szisztematikusan vágja el az orosz utánpótlási vonalakat. A Krím félszigetet Oroszországgal összekötő szárazföldi folyosót és logisztikai csomópontokat érő folyamatos ukrán csapások miatt a félszigeten már tartós üzemanyaghiány alakult ki. Ha ezeket a kapcsolatokat sikerül tartósan blokkolni, a déli orosz frontszakasz ellátása – és ezzel együtt a védelme – összeomolhat.

Bár a szovjet alapokra épülő orosz légvédelem hagyományosan rendkívül fejlett, a jelenlegi aszimmetrikus hadviseléssel nem tud mit kezdeni. Oroszország óriási földrajzi kiterjedését képtelenség megvédeni a tömegesen indított, olcsó ukrán drónoktól, amelyek a hátország finomítóit és katonai bázisait bénítják meg.

3. A gazdasági óra ketyeg: Fenntarthatatlan hadi kiadások

Bár az orosz gazdaság az iráni és közel-keleti konfliktusok miatt megugró olajárak révén nyert némi haladékot, a fundamentumok válságosak. A jelenlegi, csúcsra járatott hadi kiadások hosszabb távon finanszírozhatatlanok.

Oroszországnak választania kell: vagy egy újabb, gazdaságilag és társadalmilag is rendkívül kockázatos kényszersorozási hullámot indít, vagy elébe megy a tárgyalásoknak, mielőtt a frontvonalak helyenként látványosan beomlanának. Vlagyimir Putyinnak becslések szerint nagyjából fél éve maradhat arra, hogy olyan megállapodást kössön, amely lehetővé teszi a nemzetközi gazdasági kapcsolatok részleges helyreállítását és a befagyasztott vagyonok sorsának rendezését.

4. Mi lesz a Nyugat és az EU szerepe?

A nemzetközi politikai háttérben komoly átrendeződés zajlik. Míg az Egyesült Államok finanszírozóként gyakorlatilag hátrébb lépett az ukrán támogatásból, az Európai Unió maradt az egyetlen olyan gazdasági és politikai közösség, amely következetesen kitart Kijev mellett a szabályalapú világrend védelmében.

Amennyiben sikerül tető alá hozni a békét, az azt követő ukrán újjáépítés gazdasági értelemben az egész közép- és kelet-európai régió növekedését és tőzsdéit szárnyalásba hozhatja. Ez az EU első olyan fajsúlyos geopolitikai sikere lehet, amely jelentős belső integrációs és összekovácsoló erővel bír majd.