Magyar Péter felbontja Tiborcz István 300 milliárdos zuglói irodabizniszét

Hatalmas volumenű politikai és jogi csata veszi kezdetét: a Tisza-kormány bejelentette, hogy eláll az Orbán-kormány által megkötött, 300 milliárd forintos zuglói irodaház-vásárlási szerződéstől. A miniszterelnök az energiaválság közepette az ebből visszaszerzett 100 milliárdos összegekből finanszírozná a legfontosabb hazai fejlesztéseket.

A bejelentés értelmében a kormány nem tart igényt a Bosnyák tér mögötti Zugló Városközpont és a Dürer Park projekt keretében megépült irodatömbökre, amelyeket még az előző vezetés vásárolt meg közpénzből, hogy új kormányzati negyedet alakítson ki bennük. Az ingatlanfejlesztések közvetlenül Tiborcz Istvánhoz és üzlettársához, Balázs Attilához köthetők.

5 pontban a 300 milliárdos zuglói üzlet felbontásáról

1. Elállás a gigadealtől: A Tisza-kormány hivatalosan is visszalép a 300 milliárd forintos zuglói irodaház-szerződéstől, megállítva az eredetileg tervezett állami irodanegyed-projektet.

2. A vitatott háttér: A Zugló Városközpont és a Dürer Park – a Kopaszi-gát irodaprojektjeivel együtt – a NER-közeli elit kiemelt ingatlanbizniszei közé tartoztak, amelyeket az állam túlárazottan, több száz milliárdos közpénzbefektetéssel vásárolt fel.

3. Átirányított milliárdok: „Visszaköveteljük a magyar emberek pénzét, és olyan energia-, közlekedési vagy egészségügyi beruházásokra fordítjuk, ami valóban a magyar emberek biztonságát és érdekét szolgálja” – jelentette ki Magyar Péter. A miniszterelnök ezzel közvetlenül a vagyonvisszaszerzéssel kötötte össze az energiaválság kezelését szolgáló fejlesztéseket.

4. Indul a jogi csata: Mivel a már megkötött szerződések felbontása elkerülhetetlenül jogi kötelezettségekkel jár, a felek várhatóan bírósághoz fordulnak. Kérdéses, hogy az állam milyen feltételekkel és mekkora összeg visszaszerzésével tud kiszállni az üzletből, az érintett üzleti körök ugyanis biztosan harcolni fognak a pénzükért.

5. Politikai összecsapás várható: A Fidesz az intézkedést várhatóan a magántulajdon és a meglévő szerződések elleni jogellenes támadásként keretezi majd. Politikai szempontból ugyanakkor a Tiszának komoly felhatalmazása van a lépésre, hiszen a NER-es gigabizniszek felszámolása a választói akarategyezés egyik legfőbb pillére volt.

A következő hónapok kérdése az lesz, hogy a jogi szürkezónákban kötött megállapodásokat sikerül-e marasztaló kötbérek nélkül felbontani, és milyen gyorsan forgatható be a visszaszerzett tőke a lakosságot közvetlenül érintő infrastruktúra-fejlesztésekbe.