Uncategorized
Magyar Péter felbontaná a betonbiztosnak hitt milliárdos koncessziókat
A Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) az elmúlt évtizedben számtalan olyan hosszú távú koncessziós szerződést kötött, amelyeket a piaci elemzők és jogászok túlnyomó többsége szinte felbonthatatlannak tartott. Magyar Péter és a Tisza Párt azonban most olyan határozott tervvel állt elő, amely alapjaiban rendítheti meg ezeket a több évtizedre szóló, milliárdos üzleteket.
A felbonthatatlanság illúziója
A kormányzati koncessziók egyik mintapéldája a játékkaszinók üzemeltetése, ahol a szerződéseket úgy alakították ki, hogy az államnak szinte semmilyen rendes felmondási joga nincs. A megállapodások alapvetően öt eshetőséget sorolnak fel a megszűnésre:
-
A 30 éves koncessziós időtartam lejárta
-
Közös megegyezés
-
A kaszinós cég általi rendes felmondás
-
Az állam általi azonnali felmondás (csak súlyos szerződésszegés esetén)
-
A cég jogutód nélküli megszűnése
Mivel az állam saját hatáskörben nem mondhatja fel csak úgy a megállapodást rendes felmondással, sokáig úgy tűnt, a magánbefektetők évtizedekre bebiztosították a bevételeiket.
A törvényhozási aduász: A nemzeti vagyonról szóló törvény
Bár a meglévő polgári jogi szerződések felbontása komoly jogi akadályokba és kártérítési kötelezettségekbe ütközhetne, a politikai szándék egy jogtechnikai megoldáson keresztül utat törhet magának. Amennyiben egy új parlamenti többség kétharmados felhatalmazást szerez, a szabályozási környezet egyetlen gombnyomással átírható.
A nemzeti vagyonról szóló törvény módosításával bizonyos tevékenységek – mint például a játékkaszinók üzemeltetése – egyszerűen kikerülhetnek a koncesszióba adható tevékenységek köréből. Ezzel a lépéssel a magánüzemeltetők joga megszűnik, és a tevékenység visszaszáll az államra, amely akár egy állami vállalatra (például a Szerencsejáték Zrt.-re) is bízhatja a működtetést.
Tények és politikai spekulációk
Az ügy megértéséhez elengedhetetlen a száraz tények és a politikai ígéretek elválasztása:
-
Tény: A jelenlegi koncessziós szerződések polgári jogi szempontból valóban extrém védelmet biztosítanak a magáncégnek az állami felmondással szemben.
-
Tény: A parlamenti többségnek (különösen egy kétharmados felhatalmazásnak) alkotmányos joga van a törvényi keretek megváltoztatására.
-
Spekuláció és nyitott kérdés: Nem tudható biztosan, hogy egy esetleges törvénymódosítás milyen nemzetközi jogi, befektetésvédelmi és kártérítési pereket vonna maga után. Az államosítás vagy a koncesszió elvonása komoly jogi csatákat eredményezhet a nemzetközi választottbíróságokon.
Összegzés
Magyar Péter kezdeményezése rámutat arra, hogy a NER által kiépített gazdasági és jogi védvonalak sem érinthetetlenek, ha megvan hozzá a megfelelő politikai akarat és a törvényhozási többség. Bár a koncessziós szerződések felbontása rendkívül komplex, hosszú évekre nyúló jogi és pénzügyi folyamat lenne, a lehetőség létezik – a kérdés már csak az, hogy a politikai szándék találkozik-e majd a megvalósításhoz szükséges törvényhozási felhatalmazással.


