Cikkek
Totális agyzsibbadás: az Oxfordi Egyetem idősebb, mint az Azték Birodalom
Imádjuk a történelmi idősíkokat, különösen akkor, amikor azok egy laza mozdulattal, teljesen átverik a józan eszünket. Játsszunk el egy kicsit a gondolattal! Ha megpróbálod magad elé képzelni egy középkori, sötét köpenyes angol egyetemista és egy tollas fejdíszes, gigantikus kőpiramison áldozó azték harcos képét, vajon melyiket teszed korábbra az idővonalon?
A legtöbb ember gondolkodás nélkül rávágja, hogy az aztékokat. Hiszen a popkultúrában ők a titokzatos, letűnt, dzsungel mélyén élő ősök, míg az egyetemi oktatás a viszonylag modern civilizáció vívmánya. Hatalmas tévedés!
A történelem legnagyobb optikai csalódása
Az emberi agy hajlamos dobozokba pakolni a történelmet. Ami kőből épült és emberáldozatokat mutat be, azt automatikusan az ókorba vagy a nagyon távoli, ködös múltba száműzzük. Ezzel szemben a könyvtárakat, a professzorokat és az egyetemi vizsgákat már egy sokkal fejlettebb, későbbi korszakhoz kötjük. A valóság azonban az, hogy a brit szigeteken már javában folyt a magas szintű akadémiai oktatás, amikor az aztékok ősei még csak vándorló, nomád törzsként keresték a helyüket Közép-Amerikában.
Oxford: Ahol már 1096-ban is a vizsgák miatt izzadtak
Nézzük a konkrét számokat! Az angliai Oxfordi Egyetemen (a világ egyik legrégebbi, ma is működő felsőoktatási intézményében) a tanítás hivatalosan már 1096-ban megkezdődött. Hogy ezt egy kicsit hazai kontextusba is helyezzük: ez pont az az időszak, amikor Magyarországon Könyves Kálmán uralkodott.
Az intézmény hihetetlen ütemben fejlődött. 1167-ben, amikor II. Henrik angol király megtiltotta az angol diákoknak, hogy a párizsi egyetemre járjanak, Oxford hirtelen megtelt tanulni vágyó fiatalokkal. Mire 1241-ben a tatárjárás végigsöpört a Magyar Királyságon, Oxford már egy európai hírű, menő, pörgős és meglehetősen zsúfolt egyetemi város volt, saját kancellárral, kollégiumokkal és kiterjedt könyvtárakkal.
Az aztékok meglepően késői belépője
Ezzel szemben az Azték Birodalom sokkal, de sokkal „fiatalabb”, mint ahogy azt a hollywoodi kalandfilmek alapján gondolnánk. A mexikói völgybe érkező, nahuatl nyelvet beszélő törzsek sokáig csak vándoroltak. A legendás fővárosukat, Tenochtitlánt (a mai gigantikus Mexikóváros elődjét) a történelmi feljegyzések szerint csupán 1325-ben alapították meg egy mocsaras szigeten, miután a legenda szerint megpillantottak egy kaktuszon ülő, kígyót faló sast.
Két teljesen eltérő világ, egy időben
Ha összetesszük a két dátumot, az eredmény egészen szürreális. Mire az Azték Birodalom egyáltalán létrejött, megszerveződött, letarolta a szomszédos törzseket és elkezdte építeni azokat a lenyűgöző, véráztatta lépcsős piramisokat, az oxfordi egyetemisták már több mint 200 éve nyűögték az akadémiai életet.
Képzeljük csak el a párhuzamot! Miközben a 14. században az azték papok kést emeltek a magasba az esőisten tiszteletére, több ezer kilométerrel arrébb, a ködös Angliában a diákok épp a nehéz teológiai vizsgák, a szigorú professzorok, és – a korabeli feljegyzések tanúsága szerint – a helyi kocsmák pofátlanul drága söre miatt panaszkodtak egymásnak.
A történelem tehát egyáltalán nem egy egyenes, logikusan felépített vonal. Amikor legközelebb egy dokumentumfilmet nézel az „ősi” aztékokról, jusson eszedbe az a fáradt, középkori angol egyetemista, aki évszázadokkal a piramisok előtt próbálta bemagolni a latin nyelvtant egy gyertya pislákoló fényénél!
