Cikkek
Sokkhatás Izraelben: Tényleg Irán nyerte meg a háborút?
Az elemzők és a politikusok még csak most próbálják megemészteni a közel-keleti geopolitikai földrengés utórezgéseit, de a társadalom már meghozta a maga kíméletlen ítéletét. A Jeruzsálemi Héber Egyetem és az Agam Intézet vasárnap nyilvánosságra hozott, átfogó közvélemény-kutatása olyan belső válságról tanúskodik, amely alapjaiban rengetheti meg az izraeli belpolitikát és a védelmi stratégiát.
A felmérés adatai szerint az izraeliek megdöbbentő többsége, 92 százaléka úgy látja: Irán került ki győztesen a február végén ellene indított háborúból. A lakosság elsöprő része szerint a konfliktust lezáró, az Egyesült Államokkal tető alá hozott megállapodás egyértelműen Teherán számára biztosít előnyösebb pozíciókat.
Teljes a bizalomvesztés: Benjamin Netanjahu narratívája összeomlott
A háború hivatalos lezárása óta a politikai vezetés mindent megtesz azért, hogy a diplomáciai egyezményt sikerként kommunikálja. Benjamin Netanjahu miniszterelnök folyamatosan azt hangoztatja, hogy a hadsereg jelentős eredményeket ért el, és sikerült hosszú időre elhárítani az országot fenyegető közvetlen, egzisztenciális veszélyt.
A társadalom azonban már nem vevő a győzelmi jelentésekre:
-
A hitelesség csődje: A megkérdezettek csaknem háromnegyede (75%) egyáltalán nem hisz a miniszterelnöknek és a kormányzati kommunikációnak.
-
A biztonság gyengülése: A válaszadók 83 százaléka szerint a mögöttünk hagyott hadjárat nemhogy erősítette volna, hanem kifejezetten gyengítette Izrael hosszú távú biztonsági pozícióit.
-
Negatív végkifejlet: Az izraeliek 86 százaléka egyenesen károsnak és negatívnak ítéli meg a fegyvernyugvást és a háború lezárásának körülményeit.
A kutatás rávilágít arra is, hogy a stratégiai célkitűzések elhibázottak voltak, vagy a megvalósításukba csúszott végzetes hiba. Az izraeliek csaknem 88 százaléka vallja azt, hogy az ország vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon csekély részben érte el azokat a katonai és politikai célokat, amelyeket a februári offenzíva megindításakor kitűztek.
A hadjárat operatív és stratégiai irányítása szintén súlyos bírálatokat kapott: a megkérdezettek több mint 56 százaléka szerint Netanjahu kifejezetten rosszul vezette a konfliktust, vagy egyenesen katasztrofális kudarcot vallott főparancsnokként.
Puskaporos hordó: Jöhet az újabb front, akár Donald Trumppal szemben is?
Bár az Iránnal szembeni közvetlen összecsapások intenzitása csökkent, a régió korántsem mozdul a tartós béke irányába. A felmérés egyik leginkább aggasztó pontja a Libanonból fenyegető veszély megítélése.
A kutatás szerint az izraeliek csaknem fele (közel 50%-a) gondolkodás nélkül támogatna egy újabb, nagyszabású katonai csapást a Hezbollah libanoni síita terrorszervezet ellen.
Ami igazán drámaivá teszi ezt a statisztikát, az a lakosság elszántsága: a válaszadók ezt a háborút még akkor is megindítanák, ha a katonai akció nyílt diplomáciai és politikai konfliktushoz vezetne Donald Trump amerikai elnökkel. Ez jól mutatja, hogy az izraeli társadalomban a biztonságérzet hiánya felülírja a hagyományos Washington-központú szövetségesi logikát is. A feszültség kézzelfogható, különösen annak fényében, hogy a teheráni lépések már most komoly hullámokat vetnek a nemzetközi porondon, és az amerikai elnök részéről is komoly bírálatokat váltottak ki.
A kutatás háttere és megbízhatósága
A Jeruzsálemi Héber Egyetem és az Agam Intézet által elvégzett felmérés nem egy egyszerű villámkutatás, hanem az izraeli társadalom rendkívül pontos látlelete.
| Paraméter | Adatok |
| Megkérdezettek száma | 3644 fő (izraeli állampolgárok) |
| Alsó korhatár | Legalább 17 év |
| Mintavétel jellege | A népesség demográfiai összetételének megfelelő (reprezentatív) |
| Maximális hibahatár | $\pm$ 2,2% |
| Megbízhatósági szint | 99% |
A 99 százalékos megbízhatósági szint és az alacsony hibahatár egyértelművé teszi: az izraeli politika nem söpörheti le az asztalról ezeket a számokat. A lakosság úgy érzi, hogy miközben a hadszíntéren a katonák az életüket kockáztatták, a diplomáciai és politikai asztalnál Teherán és Washington megegyezése feláldozta Izrael hosszú távú elrettentő erejét. Az elkövetkező hetek béketárgyalásai és a kormányzati stabilitás szempontjából ezek a mutatók akár egy előrehozott választás előszelei is lehetnek.
