Cikkek
A kísérlet, ami 1927 óta tart, de szinte senki sem látta megtörténni
Ha a tudományra gondolunk, a legtöbbünknek hirtelen felrobbanó kémcsövek, zümmögő részecskegyorsítók és látványos, pillanatnyi áttörések jutnak eszébe. A világ leghosszabb ideje futó laboratóriumi kísérlete azonban pontosan az ellentéte mindennek: ez egy egyetlen tölcsérből csepegő fekete trutyi, ami annyira lassan mozog, hogy egész évtizedek telnek el két nyomorult cseppenés között. Üdvözlünk a híres Szurokcsepp-kísérletben, amely az ausztráliai Queenslandi Egyetemen zajlik, és a végtelen türelem (valamint a tiszta frusztráció) abszolút emlékműve.
A fizikaprofesszor bizarr ötlete
A történet még 1927-ben indult, amikor Thomas Parnell fizikaprofesszor elhatározta, hogy bebizonyítja a diákjainak egy szemléletes példán keresztül: a szurok – egy korábban hajók szigetelésére használt, kátrányszerű anyag – hiába tűnik első ránézésre kőkemény szilárd testnek, a fizika törvényei szerint valójában egy extrém sűrű folyadék.
A professzor felforralt egy adag szurkot, beletöltötte egy üvegtölcsérbe, majd hagyta nyugodtan hűlni három egész éven át. 1930-ban aztán lecsípte a tölcsér lezárt alját, hogy utat engedjen a folyamatnak. Tudta, hogy lassan fog haladni, de arra még ő sem számított, hogy egyetlenetlen csepp kialakulásához és lepotzanásához 7-13 évre lesz szükség.
Amikor a tudósok mindig rosszkor mentek ki kávézni
Az egész történet legszórakoztatóbb része mégsem a fizikában, hanem a tiszta Murphy-törvényben keresendő. Évtizedeken át ugyanis senki sem látta a saját szemével a cseppenés pillanatát.
John Mainstone professzor, aki félszázadon keresztül – kerek 50 éven át – gondozta a kísérletet, sorra lemaradt a csodáról:
-
1977-ben egyetlen kibontott hétvégi napra hazament, mire visszatért, a csepp már leesett.
-
1988-ban kiment a laborból egy kávéra – mindössze öt percre –, és a csepp pontosan akkor pottyant le a földre.
-
2000-ben már egy modern webkamerát is felszereltek a tölcsér elé, de a sors kegyetlen fintoraként pont a cseppenés legfontosabb pillanatában ment tönkre a szerver, így a felvételnek hűlt helye maradt.
Mainstone professzor végül 2013-ban elhunyt anélkül, hogy valaha is saját szemével látta volna a munkája gyümölcsét.
A diadal és a modern élő közvetítés
A megváltás éve végül 2014 volt, amikor a kilencedik csepp végre levált, és három csúcskategóriás, modern kamera tökéletes HD-minőségben rögzítette a szűk egy másodpercig tartó történelmi eseményt. A fizikusok ekkor kiszámolták, hogy a vizsgált szurok körülbelül százmilliárdszor sűrűbb, mint a sima víz.
A tölcsérben ma is bőven maradt anyag, a becslések szerint még legalább egy évszázadra elegendő szurok vár a sorára, így az élő webkamerás közvetítés a mai napig zavartalanul fut az interneten. Ha épp nagyon ráérsz, te is bekapcsolódhatsz a digitális várakozásba – a tizedik csepp lepotzanását ugyanis a szakértők valamikor a 2020-as évek végére jósolják.
