Cikkek
A milliomos utolsó, kegyetlen tréfája: A torontói Nagy Gólyaverseny
A végrendeletek általában unalmas, száraz jogi dokumentumok, amelyek arról szólnak, ki kapja a családi porcelánkészletet vagy a vidéki nyaralót.
Kivéve persze akkor, ha a végrendelkező Charles Vance Millar. Ő egy sikeres, de elképesztően cinikus torontói ügyvéd volt, aki egész életében imádott viccet csinálni az emberi kapzsiságból.
Amikor Millar 1926-ban meghalt, a vagyona felét – mai árfolyamon számolva több millió dollárt – egy olyan brutális feltételhez kötte, ami egész Torontót őrületbe kergette, és kirobbantotta a történelem legbizarrabb termékenységi versenyét.
A kilencedik záradék titka
A végrendelet hírhedt kilencedik záradéka kristálytisztán fogalmazott: a mesés vagyon azt a torontói nőt illeti, aki a férfi halálát követő pontosan tíz évben a legtöbb törvényes gyermeket szüli. Ha pedig döntetlen alakul ki, a pénzt egyszerűen egyenlő arányban elosztják.
Ezzel hivatalosan is kezdetét vette a legendás „Nagy Gólyaverseny”, vagyis a Great Stork Derby.
Bár a kezdetekben sokan csak egy beteges, ízléstelen viccnek tartották az egészet, a helyzet hamar drasztikusan megváltozott. Beköszöntött ugyanis a Nagy Gazdasági Világválság, a munkanélküliség és a nyomor pedig sosem látott méreteket öltött a városban.
Amikor a szülőszoba lóversenypályává vált
A kilátástalan helyzetben lévő családok számára Millar pénze jelentette az egyetlen elképzelhető kiutat a mélyszegénységből.
A torontói sajtó azonnal vérszemet kapott, és rácsapott a sztorira. Az újságírók úgy közvetítették a terhességeket, mintha csak lóversenyeket kommentálnának.
Az aktuális „éllovas” anyák arcát hamarosan az egész ország ismerte. A riporterek rendszeresen ott táboroztak a kórházak és szülészetek előtt, a lakosság pedig hatalmas fogadásokat kötött arra, ki viszi majd haza a főnyereményt.
A kormányzat és a helyi egyházak persze mélyen felháborodtak. Az erkölcs őrei azzal érveltek, hogy a verseny embertelen, erkölcstelen, és súlyosan veszélyezteti a már eleve nélkülöző nők egészségét. Megpróbálták bírósági úton érvényteleníteni az egészet, de Millar zseniális ügyvéd volt: a szöveg jogilag kikezdhetetlennek bizonyult.
A célvonal és a megérdemelt jutalom
Amikor 1936. október 31-én délután fél ötkor – pontosan tíz évvel a milliomos halála után – a verseny hivatalosan lezárult, a bíróság hosszas és aprólékos vizsgálatba kezdett.
Végül négy torontói nő osztozhatott meg a fődíjon. Mind a négyen hihetetlen, emberfeletti teljesítményt nyújtva kilenc-kilenc gyereket szültek és neveltek fel sikeresen az elmúlt egy évtizedben.
Fejenként körülbelül 110 000 dollárt kaptak, ami akkoriban egy életre megoldotta az anyagi gondjaikat. Charles Vance Millar pedig a sírból is tökéletesen bebizonyította, hogy a megfelelő összegért az emberek szó szerint bármire képesek.
