Történelmi mélyponton a bizalom: Tízből mindössze egy európai tekinti szövetségesnek Amerikát

Történelmi mélypontra zuhant az európaiak Amerikába vetett bizalma – derül ki a neves Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) agytröszt legfrissebb, 15 országra kiterjedő átfogó közvélemény-kutatásából. A The Guardian által ismertetett adatok szerint a megkérdezettek mindössze 11%-a tekinti az Egyesült Államokat valódi szövetségesnek. Ez drasztikus visszaesés a hat hónappal ezelőtti 16%-hoz, és a 2024 novemberi 22%-hoz képest.

A felmérés rávilágít arra, hogy a kontinens lakói egyre kevésbé hisznek a washingtoni védelmi garanciákban, ami alapjaiban formálhatja át az európai biztonságpolitikát.

„Szükséges partner”, de egyre többen látnak benne riválist

A kutatás alapján az európaiak fele (50%) ma már nem szövetségesként, hanem csupán egy „szükséges partnerként” tekint az Egyesült Államokra, akivel kénytelenek együttműködni. Ami még ennél is beszédesebb:

• A válaszadók 13%-a már egyenesen rivalizáló hatalomnak tartja az USA-t.

• 12% pedig közvetlen ellenfélként (adversary) hivatkozik Amerikára.

A bizalomvesztés mögött elsősorban Donald Trump jelenlegi amerikai elnök kiszámíthatatlan és agresszív külpolitikája áll. Az elemzők szerint a közel-keleti katonai csapások, a Grönland megszerzésére irányuló nyomásgyakorlás, az európai bázisokról való csapatkivonási fenyegetések, valamint a NATO jövőjével kapcsolatos nyílt szkepticizmus módszeresen leépítették Amerika hitelességét.

Nem bíznak az amerikai segítségben

A felmérés egyik legdrámaibb megállapítása, hogy a vizsgált országok – köztük Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság és Magyarország – egyikében sincs már többségben az a nézet, hogy az USA katonai segítséget nyújtana, ha Európát támadás érné.

Lengyelországban és Nagy-Britanniában még viszonylag a legmagasabb ez a bizalmi index (37% és 35%), de a kontinens nagy részén a többség meg van győződve arról, hogy Washington magára hagyná Európát egy éles konfliktusban.

Ezzel szemben az európaiak meglepően optimisták a saját szomszédaikkal szemben: Bulgária kivételével szinte mindenhol bíznak abban, hogy a bajban a többi európai ország sietne a segítségükre (a hollandoknál ez a belső európai szolidaritásba vetett hit például a 82%-ot is eléri).

Felértékelődik az európai önvédelem

A Washingtonból való kiábrándulás egyúttal felerősítette az európai önállósodási törekvéseket. Az európaiak átlagosan 4%-kal jobban támogatják a nemzeti védelmi költségvetések megemelését, mint egy évvel ezelőtt. Olaszország az egyetlen állam, ahol a lakosság többsége még mindig ellenzi a katonai kiadások növelését.

Ráadásul a többség – különösen Dániában (75%), Hollandiában (72%) és Svédországban (70%) – úgy látja, hogy Európának sürgősen csökkentenie kellene a függőségét az amerikai hadiipartól, és inkább európai fegyverzetet kellene vásárolnia.

Van még remény a Trumptól való búcsú után?

Bár az adatok lesújtóak a transzatlanti kapcsolatokra nézve, a kutatás azt is jelzi, hogy a törés talán nem végleges. A legtöbb országban – különösen Franciaországban, Spanyolországban és Svédországban a megkérdezettek több mint 60%-a – úgy véli, hogy az amerikai-európai viszony valószínűleg helyreáll és javulni fog, amint Donald Trump távozik a Fehér Házból. Az európai vezetők számára mindenesetre a mostani számok világos felhatalmazást adnak arra, hogy felgyorsítsák a kontinens önálló védelmi képességeinek kiépítését.