Cikkek
Leleplezték Velence legfőbb jelképét: kiderült, hogy a híres oroszlán valójában kínai!
Ha megállsz Velence szívében, a Szent Márk téren, képtelenség nem észrevenni a lagúnák fölé magasodó hatalmas gránitoszlopokat. Az egyiken egy fenséges, bronzból öntött szárnyas oroszlán trónol, mancsa alatt a nyitott evangéliummal. A turisták milliói fotózzák nap mint nap abban a hitben, hogy ez a város legősibb, legigazibb olasz szimbóluma, amely évszázadok óta hirdeti a Velencei Köztársaság gazdagságát és védőszentjének, Szent Márknak az erejét. Csakhogy a történelem néha imádja újraírni a saját forgatókönyveit.
Egy friss tudományos vizsgálat ugyanis olyan eredményt hozott, ami alapjaiban rengeti meg a szobor körüli büszke lokálpatrióta legendákat: a velencei oroszlán minden jel szerint Kínából származik.
A tudomány lebuktatja a bronzot
A rejtély megoldásához a kutatók nem régi kódexeket lapozgattak, hanem a legmodernebb technológiát hívták segítségül. Megvizsgálták a szobor rézötvözetében található ólomizotópokat. Ezek az apró kémiai ujjlenyomatok tűpontosan meg tudják mutatni, hogy a bronzhoz használt fémeket bolygónk melyik pontján bányászták.
Az eredmény mindenkit megdöbbentett. A minta nem valamilyen közeli, európai bányára mutatott, hanem több ezer kilométerrel keletebbre: a mai Kína területére, egészen pontosan a Jangce folyó alsó folyásának vidékére.
Sírőrző szörnyből lett védőszent
Ha a származási hely nem lenne elég meglepő, van itt még egy hatalmas csavar: a műalkotás eredetileg jó eséllyel nem is oroszlánt ábrázolt.
A művészettörténészek jobban szemügyre vették a bronzállat stílusjegyeit, és kísérteties hasonlóságot fedeztek fel a Tang-dinasztia (618–907) idején készült kínai szobrokkal. Ezek a masszív, vad tekintetű, oroszlánszerű hibrid lények eredetileg sírőrző szörnyekként funkcionáltak, hogy távol tartsák a gonosz szellemeket a halottaktól. A szakértők szerint a szobrot csak azután alakították át, miután Európába került. Ekkor kaphatta meg a szárnyait és a jellegzetes attribútumait, hogy belepasszoljon a velencei „arculatba”, és tökéletes szárnyas oroszlánná váljon.
Marco Polo és a történelem viharai
De hogyan kerül egy hatalmas kínai bronzszörny a velencei főtérre a 13. század végén? A legvalószínűbb elmélet szerint a legendás Polo család keze van a dologban. Bár perdöntő bizonyíték egyelőre nincs, teljesen logikus, hogy az Ázsiát bejáró, és Kínával élénk kereskedelmet folytató velencei kalmárok hozták magukkal ezt a különleges trófeát az európai kontinensre.
A szobor amúgy sem egy otthonülős típus. Később Napóleon is szemet vetett rá: 1797-ben, a város elfoglalásakor hadizsákmányként Párizsba vitette, és csak 1815-ben, a császár bukása után térhetett vissza eredeti helyére.
A szárnyas oroszlán története zseniálisan mutatja meg, hogyan működött a világ már évszázadokkal ezelőtt is. A kereskedelem, a felfedezések és a kulturális találkozások olyan hálózatot alkottak, amelyben a műalkotások kontinenseket szeltek át. Ma is ez Velence legfontosabb jelképe, és ezen a tényen az sem változtat, hogy a világ legvelenceibb szobra valójában egy hosszú, ázsiai utazás végén találta meg az igazi otthonát.
