Hírek
Zelenszkij: Putyin akár egy NATO-ország megtámadásával terelheti el a figyelmet
Egy NATO-tagállam elleni drón- vagy rakétatámadás, szélsőséges esetben pedig akár szárazföldi katonai művelet veszélyére is figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök szerint Vlagyimir Putyin számára egy újabb európai konfliktus eszköz lehetne a nyugati egység megbontására és az Ukrajnában elszenvedett orosz veszteségekről való figyelemelterelésre.
Fontos azonban különválasztani a tényeket az ukrán elnök értékelésétől: jelenleg nincs nyilvánosan bemutatott bizonyíték arra, hogy Moszkva eldöntötte volna egy NATO-tagállam megtámadását.
Zelenszkij egy lehetséges forgatókönyvről és az általa magasnak tartott kockázatról beszélt.
Zelenszkij: Putyinnak fel kell mutatnia valamit otthon
Az ukrán elnök Donald Trumppal folytatott New York-i találkozója után beszélt az Oroszország felől érkező veszélyről.
Zelenszkij értékelése szerint Putyin egyik problémája, hogy a háború hatalmas emberi és gazdasági áldozatai ellenére nem tud olyan egyértelmű katonai sikert felmutatni, amelyet könnyen győzelemként lehetne bemutatni az orosz társadalom számára.
Az ukrán elnök szerint ezért a Kremlnek szüksége lehet valamire, amit sikerként kommunikálhat.
Zelenszkij azt is megkérdőjelezte, hogy önmagában a Donbasz teljes elfoglalása elegendő lenne-e Moszkva számára.
Ebből vezette le azt a feltételezését, hogy Oroszország más módon is megpróbálhatja növelni a nyomást Európán.
Miért kerülhetne célkeresztbe egy NATO-tagállam?
Zelenszkij érvelése szerint Moszkva egyik stratégiai célja a Nyugat egységének megbontása lehet.
Ukrajna a 2022-ben megindított teljes körű orosz invázió óta jelentős katonai, pénzügyi és politikai támogatást kap az Egyesült Államoktól és az európai országoktól. Ennek gyengítése közvetlenül befolyásolhatná Kijev háborús képességeit.
Az ukrán elnök szerint egy másik európai ország elleni fenyegetés vagy támadás olyan helyzetet teremthetne, amelyben a NATO-tagállamoknak saját biztonságukra kellene még nagyobb figyelmet fordítaniuk.
Zelenszkij ezt egy lehetséges orosz eszköznek tekinti az európai egység megbontására.
Ez azonban értékelés, nem bizonyított orosz haditerv.
Drónok, rakéták, vagy akár szárazföldi művelet
Zelenszkij ennél is tovább ment.
Szerinte különösen azok az országok lehetnek veszélyeztetettek, amelyek Oroszországgal vagy Belarusszal határosak.
Az ukrán elnök úgy fogalmazott, hogy ezekkel az államokkal szemben drónokkal, rakétákkal vagy akár szárazföldi művelettel végrehajtott támadás kockázatát is komolyan kell venni.
Nem ez az első alkalom, hogy Zelenszkij ilyen veszélyről beszél. Májusban azt állította, hogy az ukrán vezetés információi szerint Oroszország Belaruszt mélyebben bevonná a háborúba, és Moszkva Ukrajna északi része vagy egy NATO-tagállam elleni műveleteket is mérlegelhet Belarusz területéről.
A Reuters akkori beszámolója ugyanakkor ezt egyértelműen Zelenszkij állításaként közölte, nem pedig függetlenül igazolt orosz tervként.
A NATO határain már most is történnek incidensek
Az ukrán elnök figyelmeztetése nem légüres térben hangzott el.
Az elmúlt időszakban több drónnal kapcsolatos incidens is történt NATO-tagállamok légterében vagy azok közvetlen közelében. Lengyelország és a balti államok különösen érzékenyek az ilyen esetekre, részben földrajzi helyzetük miatt.
Egy szeptemberi incidens során például NATO-vadászgép semmisített meg egy drónt Litvánia felett. A litván hatóságok szerint az eszköz valószínűleg Belarusz felől érkezett, eredetét azonban akkor még nem sikerült egyértelműen meghatározni.
Ez a részlet lényeges: egy légtérsértés vagy ismeretlen eredetű drón megjelenése önmagában nem bizonyítja, hogy Oroszország egy NATO elleni katonai támadást készít elő.
Az ilyen események ugyanakkor növelik annak kockázatát, hogy egy incidens politikai vagy katonai eszkalációhoz vezessen.
Európában mások is fokozódó veszélyről beszélnek
Zelenszkij nincs egyedül azzal a véleménnyel, hogy Európának komolyabban kell számolnia az Oroszország felől érkező biztonsági kockázatokkal.
A NATO egyik magas rangú parancsnoka szeptember 24-én arra figyelmeztetett, hogy Putyin egyre nagyobb kockázatokat vállalhat, miközben az ukrajnai háború folytatódik.
Európai politikai és hírszerzési körökben közben az is vita tárgya, hogy Moszkva meddig hajlandó elmenni a NATO reakciójának tesztelésében.
A lett elnök, Edgars Rinkēvičs szerint ráadásul nem feltétlenül egy hagyományos katonai invázióból kell kiindulni. A veszély szerinte provokációk, szabotázsakciók és különböző hibrid műveletek formájában már jelen van Európában.
Mit jelentene egy NATO-tagállam elleni támadás?
Egy NATO-tagállam elleni szándékos katonai támadás alapvetően más helyzetet teremtene, mint az ukrajnai háború.
A NATO alapító szerződésének 5. cikke szerint egy vagy több tagállam elleni fegyveres támadást valamennyiük elleni támadásnak tekintenek.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden határincidens vagy légtérsértés automatikusan az 5. cikk alkalmazásához vezet.
A körülmények, a támadás jellege, annak eredete és a szövetségesek közös értékelése mind meghatározó lenne.
Éppen ezért különösen veszélyesek azok az esetek, amelyekben nehéz gyorsan megállapítani, hogy balesetről, provokációról vagy szándékos katonai műveletről van-e szó.
Zelenszkij szerint válaszolni kell
Az ukrán elnök álláspontja szerint a NATO-tagállamoknak nem szabad válasz nélkül hagyniuk a határaikat vagy légterüket érintő orosz provokációkat.
Zelenszkij szerint a válasz nem feltétlenül jelenti egy háború megindítását. Érvelése inkább arra épül, hogy Moszkvát már a kisebb incidenseknél is egyértelmű korlátokkal kell szembesíteni.
Ez szintén az ukrán vezetés stratégiai álláspontja, és nem feltétlenül azonos minden NATO-tagállam megközelítésével.
Figyelmeztetés, nem bizonyított támadási terv
Zelenszkij kijelentéseinek talán ez a legfontosabb eleme.
Az ukrán elnök nem bizonyított, már eldöntött NATO elleni orosz támadást jelentett be. Arra figyelmeztetett, hogy saját értékelése szerint Putyin számára egy másik európai ország elleni katonai nyomásgyakorlás eszköz lehet a nyugati egység gyengítésére és az Ukrajnában elszenvedett veszteségek politikai kezelésére.
A kockázatot ugyanakkor nem kizárólag Kijev veszi komolyan. Európában egyre nagyobb figyelem irányul a drónincidensekre, légtérsértésekre, szabotázsakciókra és más olyan műveletekre, amelyek a hagyományos béke és a nyílt katonai konfliktus közötti szürke zónában mozognak.
A következő időszak egyik kulcskérdése ezért nem pusztán az lesz, hogy Oroszország megnyit-e egy újabb frontot.
Legalább ilyen fontos, hogy meddig hajlandó Moszkva elmenni a NATO határainak és reakcióképességének tesztelésében, és hol húzzák meg azt a vonalat a szövetségesek, amelynek átlépését már nem tekintik egyszerű provokációnak.
