Történetek
A szegény srác, akit kigúnyoltak, mert elhunyt nagyapja régi autóját vezette, egy nap megtalálta a végrendeletet az ülés alatt
A tinédzserek kigúnyolnak egy szegény srácot, amiért minden nap elhunyt nagyapja régi autójával jár iskolába, mígnem egy nap az autó váratlan áldást hoz, ami megváltoztatta a fiatalember életét.
Jared 16 éves fiú volt, aki az apjával élt. Édesanyja már régen elhagyta őket, hogy egy másik országban karriert csináljon.
Jaredet két erős férfi nevelte fel, akik a világot jelentették számára – az apja, Steve és a nagyapja, Michael. Sajnos négy évvel ezelőtt Michael meghalt, amikor Jared 12 éves volt.
Annak ellenére, hogy Jarednek nem volt sok mindene az életben, hálás volt azért, amije volt. Élvezte az egyszerű életet az apjával és a nagyapjával, és nagyon szerette őket. Steve és Michael igazi, őszinte emberek voltak, és Jaredet is ilyennek nevelték.
Jared volt a legszegényebb fiú az osztályában. Nem voltak barátai, mivel nem akartak barátkozni a szegény fiúval, akinek nem volt mit nyújtania nekik. Ez nem zavarta, mert ő és a nagyapja, Michael a legjobb barátok voltak.
Iskola után Jared bement a nagyapja műhelyébe, és együtt javították meg az autóját. Jared ügyes szerelő lett, és mindezt a nagyapja türelmes tanításának köszönhette.
Így még akkor is, amikor Jared nagyapja meghalt, az autója jó állapotban maradt, mert évekig vigyáztak rá.
Amikor Jared 16 éves volt, az apja, Steve belépett a szobájába, hogy felköszöntse, majd átadta neki a nagyapja autójának kulcsait. “A nagyapád azt akarta, hogy ezt adjam neked a tizenhatodik születésnapodra. Azt mondta, te döntheted el, mit csinálsz vele – vagy eladod, vagy megtartod.”
Jared nem tudta megállni, hogy ne mosolyogjon. Hálás volt, hogy most már saját autója van, és boldog volt, hogy ez egy különleges autó, amelyet ő és a nagyapja együtt tartottak karban. “Természetesen megtartom! Nem kell többé busszal járnom az iskolába, vezethetek!” – mondta izgatottan.
Másnap, amikor megérkezett az iskolába, a parkolóban mindenki gúnyolódott rajta, mert az autója öreg és zajos volt.
“Hű, Jared! Melyik évjáratból származik ez az autó? ’45-ből?” – cukkolta az egyik osztálytársa.
“Úgy néz ki, mintha egy régimódi hollywoodi filmből lépett volna elő! Olyan gyors, mint egy teknősbéka!” – nevetett egy másik.
Jared nem törődött velük, mert tudta, hogy az autó megfizethetetlen.
Később aznap, iskola után nem tudta beindítani az autót, és úgy tűnt, valami gond van vele. Ez arra késztette az osztálytársait, hogy még jobban ugratják.
“Add le a roncstelepet, és talán kapsz annyit, hogy felszállj egy buszra!” – kiabálta az osztálytársa, miközben elhajtott a vadonatúj sportautójával.
Jared nem törődött vele, ehelyett megpróbálta megjavítani az autót. Már sötétedett, amire sikerült neki. Amikor hazaért, az apja nevetett. “Nehéz napod volt?”
“A kocsi nem szokott nagy távolságokat megtenni. Elvégre évek óta nem használták. Megyek és megnézem..”
Jared a garázsban töltötte az éjszakát, remélve, hogy megjavítja az autót. Ekkor vette észre a vezetőülés alatt a lezárt borítékot, amelyet neki címeztek.
Zavarodottan kinyitotta, és rájött, hogy egyfajta végrendelet a nagyapjától. A végrendeletben az állt, hogy Michael 15 000 dollárt hagyott egyetlen unokájára. Jared szeme meglepetten tágra nyílt. A végrendelethez egy csekk volt csatolva, és ez volt a végrendeletben szereplő összeg.
A borítékban egy cetli volt, amelyet Michael kézzel írt. Ez állt rajta: “Tudtam, hogy nem adod el a kocsimat! Köszönöm, Jared. Remélem, ez a pénz segíthet neked, amikor felnősz. Légy jó ember!”
Ebben a pillanatban Jared apja belépett a garázsba. “Ó! Végre megtaláltad?” – kérdezte mosolyogva.
“Tudtál erről?” – Jared meglepődve válaszolt, hogy az apja tudott a borítékról.
“Persze, hogy tudtam! Mi van, ha úgy döntöttél, hogy eladod? Akkor az a pénz valaki máshoz kerülne. Apa a biztonság kedvéért figyelmeztetett rá, de biztos volt benne, hogy nem adnád el” – mondta Steve büszkén.
Jared és Steve néhány percig csendben ültek a garázsban, és Michaelre emlékeztek. Aztán Steve úgy döntött, hogy beszélgetést indít a fiával.
“Mire fogod költeni a pénzt? Veszel egy autót?” – kérdezte.
“Nem” – felelte Jared a fejét rázva. “Fel fogom újítani ezt a garázst, és nyitok egy kis szervizt. Azt hiszem, a neve ‘Michael’s Station’ lesz. Mit gondolsz, apa? Dolgozol velem rajta?”
Steve nem tudta megállni, hogy ne könnyezzen. “Persze, fiam. Csináljuk!”
Családi vállalkozást nyitottak Michael és az autók iránti közös szeretetük tiszteletére. Ahogy egyre több új ügyfelet kaptak, bővítették a műhelyt, és a Michael’s Station a város egyik legnépszerűbb autójavító műhelyévé vált.
Mit tanulhatunk ebből a történetből?
- A család mindennél fontosabb, mint bármi más. Jared az apjával és nagyapjával megosztott csodálatos élményeknek köszönhetően élvezte az életét. Végül is a családjukat helyezték előtérbe, és ez lehetővé tette számukra, hogy hálásan éljék az életet.
- A boldogság a legegyszerűbb dolgokban is megtalálható. Jarednek nem kellett sok minden ahhoz, hogy boldog legyen. Nem válogatott az anyagi javak között, ehelyett mindennél többre becsülte a családját.
Oszd meg ezt a történetet családoddal és barátaiddal. Lehet, hogy feldobja a napjukat és inspirálja őket.
Ezt a cikket a mindennapi életéből vett történetek ihlették, és egy profi író írta. A nevekkel és/vagy helyszínekkel való bármilyen hasonlóság pusztán a véletlen műve. Minden kép csak és kizárólag illusztrációs célokat szolgál.
