Történetek
A tanárnő meglátja az árva diákot, ahogy egy hajléktalan férfival ebédel – megtudja, hogy ő az apja
Egy tanárnő aggódik, mert az árva tanítványa egy hajléktalan férfival ebédel. Megpróbálja megakadályozni, de váratlanul kiderül, hogy a férfi a lány apja és egy régi ismerőse.
Sarah-nak elment az étvágya. Annak ellenére, hogy reggel óta elárasztotta a munka, nem volt sem éhes, sem fáradt. Ehelyett inkább csak aggódott. Nem is maga miatt, hanem a hatéves tanítványa, Millie miatt, aki egy háztűzben elvesztette egyedülálló édesanyját.
Sarah tudta, hogy ez egy hosszú nap lesz. A közelgő iskolai események miatt a szokásosnál is elfoglaltabb volt. De most ebédidő volt, az ő ideje a pihenésre, de nem volt kedve enni.
Eltolta magától a tányér ételt, és visszatért az osztályterembe. Az üres volt. Az ablaknál állt, és a játszótérre bámult. Ott látta Millie-t, és hamarosan elkalandoztak a gondolatai…
“Millie, jól vagy? Ha szükséged van valamire, csak szólj, rendben?” – mondta finoman Millie-nek, mikor Millie az édesanyja halála után először tért vissza az iskolába. Mivel Millie rokonai nem akarták befogadni, egy otthonban élt.
“Jól vagyok, Miss Wells” – válaszolta Millie könnyes szemmel. “De hiányzik az anyukám….”
Sarah megölelte a lányt. “Ó, tarts ki, kicsim. Hidd el, minden jobb lesz. Anyukád lehet, hogy az angyalokkal van, de most is itt van feletted, és mosolyog. Tudja, hogy a lánya bátor.”
“Az vagyok? Bátor vagyok, Miss Wells?”
Sarah bólintott, és gyengéden letörölte Millie könnyeit. “A legbátrabb mind közül. Elárulok neked egy titkot, jó? De… ne mondd el senkinek, de Miss Wellsnek van egy kedvenc diákja, és a neve Millie!” – súgta, és Millie ajkai mosolyra húzódtak.
Sarah nem igazán számított arra, hogy Millie ilyen jól kezelni a helyzetet, de annak ellenére, hogy csak egy hatéves kislány volt, Millie csodálatosan helytállt. Sarah szíve megszakadt, hogy a kislány árva.
“Egyértelműen nem ezt érdemelte!” – gondolta, miközben figyelte, ahogy Millie aznap hatalmasat harapott az ételéből.
Hirtelen Sarah megfeszült. Összevonta a szemöldökét, tekintete Millie padjára szegeződött. Látta, hogy egy magas, teljesen feketébe öltözött férfi közeledik Millie felé, és leül mellé.
“Ki ez a férfi? Egyáltalán hogy került ide?” – Sarah aggódott az ismeretlen férfi miatt.
Millie a férfi felé tolta a tányérját, Sarah pedig zavarba jött. A férfi rongyosnak tűnt, és Sarah nem értette, hogy Millie miért osztozik az ételén egy hajléktalannal – legalábbis a kinézete alapján nem tűnt másnak.
A tanítványáért aggódva Sarah kirohant az osztályteremből a játszótérre. “Tűnj el attól a lánytól! Vagy hívom a zsarukat!” – kiabálta, miközben Millie padjához sietett.
“Ne, ne, Miss Wells! Ő nem egy rossz ember! Ő az apukám!” – mondta Millie, és Sarah megdöbbent.
“Az apukád? Hogy lehetséges ez?” – Sarah szeme hitetlenkedve tágra nyílt. “Az iskolai nyilvántartás szerint árva vagy, kicsim!”
“Elnézést kérek a félreértésért” – vágott közbe a férfi. “Ha nem bánja, megbeszélhetnénk ezt négyszemközt? Mindjárt visszajövünk, drágám” – mondta Millie-nek. Aztán Sarah-val együtt elindultak.
“A nevemet nem találja a nyilvántartásban, mert a feleségem nem akart semmit egy olyan embertől, mint én” – magyarázta a férfi. “Igen, így van. Fiatalon házasodtunk össze, aztán megszületett Millie. Nem volt munkám, és a pénz is kevés volt. Gyorsan akartam pénzt keresni, rossz dolgokba keveredtem, és végül börtönbe kerültem.”
“Elfelejtettem, hogy semmi sem jön könnyen az életben, és ami mégis, az hamar eltűnik. Nincs munkám és nincs otthonom, így Millie-t sem vihetem magammal. Nemrég szabadultam, és időnként találkozom vele.”
“Ma nem tudtam visszafogni a késztetést, hogy találkozzam vele, ezért az iskola hátsó bejáratán keresztül jöttem be. Szerencsére nem volt bezárva….”
Sarah nem szólt egy szót sem, tekintete a férfi arcára szegeződött. “Miért érzem úgy, mintha már láttam volna magát?” – kérdezte, mintha nem is hallotta volna, amit a férfi mondott. “Hogy is hívják magát?”
“James” – válaszolta a férfi. “James Caldwell.”
“Az A osztályos tanuló, James Caldwell? Az ohiói Sunrise Valley iskolába járt?”
“Én… igen” – vallotta be döbbenten. “De honnan tudja mindezt?”
“Egy évvel vagyok fiatalabb nálad. Oda jártam. Régen volt már, ugye? Akkoriban annyi történetet hallottunk rólad! Sosem gondoltam volna, hogy így találkozunk, de gondolom, az élet már csak ilyen.”
James zavartan lehajtotta a fejét. “Azt hiszem, így….”
“De James, hajlandó vagy változtatni? Ha magadért nem is, legalább Millie-ért? Ő egy csodálatos gyermek, aki megérdemel egy jó otthont. Szülőként a te felelősséged, hogy gondoskodj róla. Beszélhetek az igazgatóval, és meggyőzhetem, hogy vegyen fel téged… de csak akkor, ha megváltozol, és szeretettel neveled Millie-t. Megérdemli! Amúgy sem szeretem gyerekotthonos rendszert. Én is egy ilyenben nőttem fel, és az borzalmas!”
“Bármit” – suttogta James sírva. “Bármit megteszek a kislányomért. Ő az életem. Ígérem, hogy mindent megteszek!”
“Rendben.. gyere..”
Emberként mindannyian követünk el hibákat, és ez alól James sem volt kivétel. Az számít, hogy hajlandóak vagyunk-e javítani. James akart, ezért Sarah segített neki. Szerzett neki egy állást az iskolában, mint gondnok, és idővel képes volt a saját lábára állni.
Hamarosan lakást bérelt, és kihozta Milliet az otthonból. Sarah pedig örült, hogy bátor tanítványa megkapta azt a szerető otthont, amit megérdemelt.
Mit tanulhatunk ebből a történetből?
- Emberként mindannyian követünk el hibákat, de a lényeg az, hogy hajlandóak vagyunk-e kijavítani azokat. James úgy döntött, hogy a lánya kedvéért elhagyja a romlott életét, és végül képes volt jó életet biztosítani neki.
- Mindig légy kedves másokhoz; sosem tudhatod, min mennek keresztül. Sarah segítségének köszönhetően James visszatalált az életéhez, és bepótolta a Millie-vel elvesztegetett időt.
Oszd meg ezt a történetet családoddal és barátaiddal. Lehet, hogy feldobja a napjukat és inspirálja őket.
Ezt a cikket a mindennapi életéből vett történetek ihlették, és egy profi író írta. A nevekkel és/vagy helyszínekkel való bármilyen hasonlóság pusztán a véletlen műve. Minden kép csak és kizárólag illusztrációs célokat szolgál.
