A bagdadi elem: valóban létezett ókori elektromosság?
Connect with us

Cikkek

A bagdadi elem: valóban létezett ókori elektromosság?

Mi lenne, ha az első elektromos elemet nem Alessandro Volta készítette volna 1800-ban, hanem valaki közel kétezer évvel korábban, az ókori Mezopotámiában?

Elsőre merész elképzelésnek hangzik. Pedig létezik egy régészeti lelet, amely miatt időről időre újra felmerül ez a kérdés. Egy apró agyagedény, benne rézhengerrel és vasrúddal. Ha megfelelő folyadékot öntünk bele, a szerkezet elektromos feszültséget képes létrehozni.

A tárgyat bagdadi elemként ismerjük. De vajon valóban egy ókori akkumulátorról van szó, vagy csak a modern képzelet lát bele többet, mint amennyi valójában benne van?

Egy különös tárgy a homokból

A történet az 1930-as évek Irakjába vezet. A Bagdad közelében található Khujut Rabu régészeti lelőhelyéről előkerült egy nagyjából 13–14 centiméter magas kerámiaedény. A belsejében egy rézből készült henger helyezkedett el, amelyben egy vasrudat rögzítettek. A fémalkatrészeket bitumennel, vagyis természetes eredetű aszfaltszerű anyaggal szigetelték.

A leletet Wilhelm König, a bagdadi múzeum munkatársa vizsgálta meg. 1938-ban felvetette, hogy az eszköz egyfajta galvanikus elem lehetett. Az elképzelés szerint, ha az edénybe savas folyadékot, például ecetet vagy más elektrolitot töltöttek, a réz és a vas között elektromos feszültség keletkezhetett.

A működés alapelve ma már jól ismert: két különböző fém megfelelő folyadékban elektromos kémiai reakcióba léphet egymással. Ez az alapelv áll a hagyományos elemek működése mögött is.

Tényleg képes áramot termelni?

Igen. A modern kísérletek során elkészített másolatok megfelelő elektrolittal mérhető feszültséget produkáltak. Paul T. Keyser 1993-as tanulmányában körülbelül 0,5 voltos eredményekről számolt be. Ez azonban önmagában még nem bizonyítja, hogy az ókori tárgyat is elektromos áram előállítására használták.

A történet 2026 januárjában új fordulatot kapott. Alexander Bazes egy tanulmányban azt állította, hogy a korábbi rekonstrukciók nem vették figyelembe az edény és a rézhenger közötti szerkezet minden lehetséges elektrokémiai szerepét. Saját kísérleti modellje két egymással összekapcsolt cellával több mint 1,4 voltos feszültséget ért el.

A szerző szerint a szerkezet így már látványosabb elektrokémiai folyamatokat is előidézhetett, például fémfelületek kezelését vagy a víz elektrolízisét. Ez érdekes új kísérleti eredmény, de fontos különbség: egy modern másolat működőképessége nem bizonyítja automatikusan, hogy az eredeti tárgyat is erre a célra készítették.

Mire használhatták volna?

A legnépszerűbb elmélet szerint a bagdadi elemekkel vékony fémréteget vihettek fel más tárgyak felületére. Más kutatók orvosi, például fájdalomcsillapító alkalmazást is felvetettek. Paul Keyser 1993-ban azt javasolta, hogy az eszköz az elektromos halak által kiváltott érzést helyettesíthette.

Van azonban egy egészen más magyarázat is. Emmerich Paszthory régészeti és technikatörténeti elemzése szerint ezek a különös edények akár mágikus vagy rituális célokat is szolgálhattak. A környéken ugyanis hasonló tárgyakat találtak, amelyekben szerves anyagok, például papiruszmaradványok voltak.

A legfontosabb bizonyíték még mindig hiányzik

A legnagyobb probléma, hogy nincs meggyőző régészeti bizonyíték arra, hogy ezeket az edényeket ténylegesen elektromos eszközként használták volna. Nem került elő hozzájuk tartozó vezeték, egyértelmű elektromos berendezés vagy olyan tárgy, amely bizonyíthatóan elektrolitikus eljárással készült volna.

Ráadásul az eredeti leletet a bagdadi Nemzeti Múzeum 2003-as fosztogatása során elveszítették, így az újbóli, korszerű vizsgálata is lehetetlenné vált.

A bagdadi elem tehát valódi régészeti rejtély, de nem bizonyíték arra, hogy az ókori civilizációk már modern elektromos technológiával rendelkeztek.

Ami biztos: a szerkezet megfelelő körülmények között képes elektromos feszültséget létrehozni. Hogy az egykori készítői ezt tudatosan használták-e, vagy egészen más céljuk volt vele, arra egyelőre nincs biztos válasz.

Lehet, hogy az ókor egyik legkülönösebb találmánya lapul ebben az apró edényben. De az is lehet, hogy egy teljesen más történetet mesél el, mint amilyet mi szeretnénk belelátni.

Continue Reading

Még több ebből a kategóriából: Cikkek

Feljebb