Riasztó helyzet a paksi atomerőműnél: Hullámvasúton a forint, fenyegető előrejelzések

Facebook

Twitter

A felszínen relatív nyugalom, a mélyben viszont heves ingadozások jellemezték a magyar devizapiacot az elmúlt napokban. Bár a forint az euróval szemben heti szinten látszólag stabilan, a 365-ös szint környékén zárta a kereskedést, a hét folyamán rendkívül széles sávban – 360 és 367,2 forint között – ingadozott. A deviza sebezhetőségét egyszerre fokozzák a nemzetközi geopolitikai feszültségek, az energiaárak drasztikus kilengései, valamint a hazai energiabiztonságot érintő váratlan belső kihívások. – írja az index.

Műszaki és termelési kihívások Pakson: Növekvő energiaimport-kitettség

A hazai energiapiac egyik legaggasztóbb tényezője a Paksi Atomerőmű termelésének jelentős visszaesése. A rendkívüli szárazság és a Duna alacsony vízállása miatt kialakult hűtési korlátok és karbantartási munkálatok következtében a létesítmény kapacitásának csak töredéke áll rendelkezésre, mindössze egyetlen blokk üzemel teljes gőzzel.

Ez a kiesés kritikus időszakban éri a magyar gazdaságot:

• Fokozott importkényszer: A hiányzó hazai zsinóráramot drága külföldi villamosenergia-importból kell pótolni.

• Nyomás a folyó fizetési mérlegen: A megnövekedett energiaimport-számla rontja a külső egyensúlyi mutatókat, ami közvetlenül gyengítő nyomást gyakorol a forint árfolyamára.

Miért rángatták a forintot? Geopolitika, kamatvárakozások és makroadatok

A devizapiaci elemzők – köztük Sümegi Ákos (MBH Elemzési Centrum) és Regős Gábor (Gránit Alapkezelő) – szerint a forint heti hullámvasútja mögött több összetett tényező együttes hatása áll:

1. A közel-keleti feszültség és az olajár: A hét eleji diplomáciai bizakodás után a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanságok és az iráni konfliktus újra felhajtották a kőolaj és a földgáz árát. A Brent kőolaj ára a 80 dolláros mélypontról gyorsan 83 dollár fölé pattant vissza.

2. Rekordalacsony hazai infláció és jegybanki kamatvágások: Az éves bázisú magyar infláció 1,2 százalékra mérséklődött. Ez a vártnál kedvezőbb adat paradox módon gyengítette a forintot, mivel a piac szinte biztosra veszi a Magyar Nemzeti Bank (MNB) további kamatcsökkentéseit augusztusban és szeptemberben, ami csökkenti a forinteszközök kamatelőnyét.

3. Amerikai munkaerőpiac és a dollár: Az USA-ból érkező gyengébb munkaerőpiaci adatok nyomán lanyhultak a Federal Reserve (Fed) szigorítási várakozásai, ami a dollár gyengülésével párhuzamosan átmeneti lélegzetvételhez juttatta a feltörekvő devizákat, köztük a forintot is.

Elemzői várakozások: Milyen sávban mozoghat az euró és a dollár?

A szakértők szerint a következő időszakban sem várható a kilengések megszűnése, mivel a nemzetközi energiapiaci fejlemények és az amerikai inflációs adatok továbbra is azonnali árfolyam-reakciókat válthatnak ki.

• Euró-forint (EUR/HUF): Regős Gábor és Aradványi Péter (Equilor) várakozásai alapján az árfolyam a 355–370 forintos sávban maradhat, elkerülve a tartós kitörést, de megőrizve a magas volatilitást.

• Dollár-forint (USD/HUF): A dollár jegyzésében a 310–320 forintos tartomány lehet a meghatározó a következő kereskedési napokban.

Tőzsdei körkép: Kimagasló Mol-profit a BÉT-en

Míg a devizapiacon a bizonytalanság uralkodott, a Budapesti Értéktőzsdén a második negyedéves vállalati gyorsjelentések alakították a hangulatot. A BUX-index összességében mintegy 1 százalékos emelkedéssel zárta a hetet:

• Mol: A hét legnagyobb nyertese, miután a vállalati profit közel 60 százalékkal szárnyalta túl az elemzői várakozásokat (a részvényárfolyam +2,6%-kal erősödött).

• Richter: A gyógyszeripari óriás eredményei 27 százalékkal elmaradtak a becslésektől, ám a papír a korrekciók után 3,8 százalékos pluszban zárt.

• OTP és Magyar Telekom: Az OTP eredménye kismértékben elmaradt a konszenzustól (az árfolyam stagnált), míg a Magyar Telekom jegyzése több mint 2 százalékot esett.

Facebook

Twitter