Krízishelyzet a Dunánál: miért veszélyes a Paks visszaterhelése?
Connect with us

Cikkek

Krízishelyzet a Dunánál: miért veszélyes a Paks visszaterhelése?

Mártha Imre kiemelte, hogy a jelenlegi aszályos időszakban a Duna vízállása és hőmérséklete miatt az erőművet jelentősen vissza kellett terhelni. Bár a műszaki szakemberek felkészültsége és bravúrja lehetővé teszi a csökkentett kapacitású üzemeltetést, az orosz gépkönyvek és terveztetési utasítások nem ilyen, hetekig vagy hónapokig tartó üzemállapotra készültek.
  • A leállítás kockázatai: Az atomerőműveket folyamatos, maximális terhelésre tervezték. A gyakori le- és felszabályozás gyorsítja a berendezések elhasználódását.
  • A hidegindítás nehézségei: Ha a reaktorok teljesen leállnak és kihűlnek, az újraindítás rendkívül bonyolult feladat. A 40 évvel ezelőtti első indításhoz használt különálló szovjet kazánparkot már évtizedekkel ezelőtt lebontották.
  • Fogyasztóvá válik a termelő: Ha az erőmű leáll, a 2000 MW-os termelőkapacitás kiesése mellett az objektum az ország egyik legnagyobb áramfogyasztójává változik: a remanens hő elvezetéséhez és a hűtési rendszerek fenntartásához 50–70 MW villamos energiára van szükség.

Hűtőtornyokra lesz szükség Paks 2-nél

A szakember rámutatott, hogy a Duna hőtani kapacitása véges. Paks 2 megépítésénél a hűtővíz Dunába vezetése környezetvédelmi és jogszabályi korlátokba ütközik, ezért elkerülhetetlen lesz a Heller–Forgó-féle hűtőtornyok beépítése
„Nincs és nem is lesz megfelelő mennyiségű és hőmérsékletű víz a Dunában Paksnál, ezért azonnal át kell tervezni a Paks 2 terveket.” – idézte 2018-as levelét a szakember
A hűtőtornyos technológiára való átállás azonban jelentős pluszköltségekkel jár, és az engedélyeztetési eljárások (köztük az Európai Uniós jóváhagyások) újranyitását tenné szükségessé

Alternatív megoldási javaslatok és jövőkép

Mártha Imre több lehetséges irányt is felvázolt az energetikai rendszer biztonsága érdekében:
  1. Üzemidő-hosszabbítás (Paks I): A meglévő blokkok élettartamának meghosszabbítását prioritásként kell kezelni, követve a nemzetközi (például amerikai) mintákat, ahol a reaktorokat akár 80 éves korukig üzemeltetik
  2. Paks–Budapest távhővezeték: A Budapesti Műszaki Egyetlemmel közösen vizsgálnak egy 120 km-es távhővezetéket, amely a Dunamentén elhozhatná a kieső hulladékhőt a fővárosi és környező városi távfűtési rendszerekbe
  3. Megújuló szimbiózis: A meglévő hatalmas hazai napelem-kapacitást szélerőművek kiépítésével kell kiegészíteni a folyamatosabb áramtermelés biztosítására
A teljes beszélgetés megtekinthető az alábbi videóban:
Continue Reading

Még több ebből a kategóriából: Cikkek

Feljebb