Cikkek
Putyin még az ukrajnai háború alatt lecsaphat egy NATO-országra!
Közzétéve:
Gyökeres fordulat állt be az amerikai hírszerző ügynökségek elemzéseiben: a legújabb jelentések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök készen állhat arra, hogy még az ukrajnai háború lezárása előtt provokációkat vagy akár katonai akciót hajtson végre a NATO egyik tagállama ellen.
A The Wall Street Journal és amerikai tisztviselők beszámolói alapján Washingtonban korábban az a nézet uralkodott, hogy Moszkva nem kockáztatna meg egy közvetlen konfliktust a katonai szövetséggel mindaddig, amíg le nem zárja az ukrajnai műveleteket. A Kreml megváltozott kockázatvállalási stratégiája és a növekvő belpolitikai nyomás miatt azonban az amerikai elemzők felülvizsgálták ezt az álláspontot.
Kiberhadviseléstől a korlátozott szárazföldi behatolásig
Az amerikai hírszerzés értesülései szerint Oroszország különféle forgatókönyveket mérlegel a NATO reakcióképességének és egységének tesztelésére. A lehetséges lépések között szerepelnek:
- A kritikus infrastrukturális hálózatok elleni kiterjedt kiberatttakok
- Európai repülőtereken és logisztikai központokban végrehajtott szabotázsakciók (mint a Németországban nemrégiben talált robbanóanyaggal megrakott drónok esete)
- A NATO keleti szárnyát érintő kisebb szárazföldi behatolások vagy fegyveres provokációk letagadható, zsoldos vagy szabotőrcsoportok bevonásával
Noha az elemzők hangsúlyozzák, hogy egy kiterjedt, hagyományos katonai szárazföldi invázió valószínűsége alacsony, a hibrid akciók és a korlátozott területi provokációk kockázata drasztikusan megnövekedett.
A NATO egységének és az amerikai elkötelezettségnek a tesztelése a cél
Szakértők rámutatnak, hogy Moszkva elsődleges célja nem feltétlenül egy totális háború kirobbantása a 32 tagú szövetséggel, hanem a NATO 5. cikkelyének (a kollektív védelem elvének) és Washington védelmi garanciáinak a próbára tétele.
A szövetségesek szerint a folyamatos drónbehatolások Romániában, a lengyel légtérbe tévedő rakéták és a balti államok elleni provokációk mind egy nagyobb hibrid stratégia részét képezik. A nyugati biztonsági szolgálatok emiatt fokozott készültségbe helyezték a keleti határok védelmét ellátó egységeket.
