Tudtad, hogy a repülőgépeket évente több tucat villámcsapás éri, mégsem robbannak fel?
Connect with us

Cikkek

Tudtad, hogy a repülőgépeket évente több tucat villámcsapás éri, mégsem robbannak fel?

Utaztál már olyan repülőgépen, amelyik átrepült egy sötét, dörögve villámló zivatarfelhőn? Odafent a magasságban a viharok ereje félelmetes: a vakító villanások és a fülbemászó dörgések miatt az utasok gyakran szorongva szorítják az ülések karfáját, attól tartva, hogy egyetlen rossz égi kisülés végzetes katasztrófát okozhat. A statisztikák azonban megnyugtatóak: a kereskedelmi repülőgépeket szinte naponta érik villámcsapások a világ különböző pontjain, mégis rendkívül ritkán történik komolyabb baj.

Hogyan lehetséges az, hogy egy több tonnás kerozinnal teli fémtartályos repülőgép sértetlenül átvészeli a legbrutálisabb villámokat is?

A lebegő Faraday-kalitka elve

A válasz a fizika alapvető törvényeiben, egészen pontosan a Faraday-kalitka elvében rejlik. A modern repülőgépek törzse és szárnyai nem sima műanyagból, hanem kiváló elektromos vezető képességű anyagokból – túlnyomórészt vastag alumíniumötvözetekből, illetve modern szénszálas kompozitokból, fémhálós borítással – épülnek fel.

Amikor egy villám belecsap egy repülőgépbe (általában az orr-résznél vagy a szárnyak végénél), az elektromos áram nem hatol be a belső utastérbe, és nem éri el a kerozintartályokat.

Ehelyett a vezetőképes fém külső burkolat szétoszlatja az elektromos energiát a gép külső felületén, körbeöleli az utasteret, majd a szárnyak csúcsain elhelyezett speciális tűskékén, azaz statikus kisülőkön (angolul static wicks) keresztül teljesen kivezeti azt a levegőbe.

A kerozintartályok biztonsági hálója

A legnagyobb kérdés persze az üzemanyag: miért nem lobban lángra a szárnyakban lévő több ezer liter gázolaj-alapú kerozin a szikra hatására?

A mérnökök háromszoros biztonsági rendszert építettek ki erre a célra:

  • Egyrészt a szárnyak belső szerkezete úgy van kialakítva, hogy a villám árama ne jusson be a tartálykamrák belsejébe.

  • Másrészt a tartályokban lévő üzemanyag felett lévő üres térbe folyamatosan inert (nem gyúlékony) gázokat, például nitrogént fecskendeznek be, ami teljesen megszünteti az oxigént, így a szikra egyszerűen képtelen lángra lobbantani a gőzöket.

  • Harmadrészt a gép szerkezete szigorúan földelve van, így a felesleges töltés azonnal eloszlik.

A modern repülés diadala

A repülőgépek tervezése során minden egyes villámcsapást szigorú laboratóriumi tesztekkel vizsgálnak, így a gép szerkezete tökéletesen ellenáll az égi viharoknak.

Legközelebb tehát, ha villámlás közben ülsz a gépen, tudd: egy biztonságos, mozgó Faraday-kalitkában utazol.

Continue Reading

Még több ebből a kategóriából: Cikkek

Feljebb