Az 5 éves kisfiú nem szeretett iskolába járni, de amikor az anyja megtudta, hogy mit műveltek vele a tanárok, teljesen megdöbbent

Mikor iskolába küldjük a gyerekeinket, abban a tudatban tesszük ezt, hogy biztonságos környezetben fognak részesülni. Reméljük, hogy mire hazaérnek, jól érezték magukat, és tanultak egy-két dolgot.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni a megfelelő iskola fontosságát. Az a fejlődési folyamat, amelyen az iskolában keresztülmennek, szó szerint formálhatja őket a jövőre nézve. Valószínűleg a szülők ezért is tesznek meg mindent annak érdekében, hogy drága csemetéink olyan iskolába járjanak, amely mindent megad nekik, amire szükségük van.

Néha azonban ez nem így van. A zaklatás a legtöbb iskolában valamilyen mértékben jól ismert probléma, és bármennyire is próbáljuk, egyszerűen nem tudjuk megvédeni gyermekeinket mindentől, amivel csak találkozhatnak.

Vannak dolgok, amelyeket maguknak kell megtanulniuk

Egy michigani anyuka az év elején ijesztő állítást tett, miután elhozta a fiát a Highview Általános Iskolából a michigani Dearborn Heightsban.

Hoda Dannaoui számára ez egy olyan napnak tűnt, mint bármelyik másik. Letette fiát, Abdul-t az iskolában, és úgy indult neki a napnak, hogy azt feltételezte, hogy gondoskodnak róla.

A dolgok azonban megváltoztak, mikor elment érte. A beszámolók szerint Hoda már akkor észrevette, hogy valami nincs rendben Abdullal, amikor kilépett az iskola kapuján. Megkérdezte tőle, hogy mi bántja, de nem számított arra, hogy milyen választ fog kapni..

Abdult, aki általában kitűnik az iskolában, és korábban nem voltak problémái, megbüntették a tanárok – leragasztották a száját, az ebédjét pedig a szemétbe dobták.

“Lelkileg összetörtem” – mondta Hoda. “Csalódtam. Ez a második otthona. Így bánnak egy asztmás gyerekkel?”

Miután tovább erőltették, Abdul azt állította, hogy a tanárai az osztálytársai előtt gúnyolták ki, és hogy legalább tíz másik alkalommal is megtörtént a kínzása.

“Megszakadt a szívem” – mondta Hoda arról a pillanatról, amikor Abdul megnyílt neki.

Nem meglepő, hogy Abdul szülei azonnal cselekedtek, először is kivették gyermeküket az óvodából, és feljelentést tettek a rendőrségen. Abdul elmondta nekik, hogy az egyik érintett pedagógus adott neki egy karkötőt, és arra biztatta, hogy ne mondja el anyukájának és apukájának, hogy mi történt.

Hoda elmondta, hogy az iskolából senki sem szólt nekik az incidensről. Ráadásul az iskola hivatalos közleményében tagadta az állításokat.

Dr. Laurine VanValkeburg, a Crestwood iskolai körzet felügyelője azt mondta: “Nem érkezett más jelentés hasonló incidensről. A Crestwoodi Iskolaközpont nem hagyja jóvá és nem fogadja el az ilyen típusú viselkedést”.

A beszámolók szerint Hoda beszélt az iskola igazgatójával, és azt mondták neki, hogy ami történt, az “helytelen, de nem bűncselekmény”.

“Higgyek a fiamnak? Vagy mondjam azt, hogy hazudik? Valami nincs rendben… Hogy lehet, hogy a fiam nem mond igazat?” – kérdezte az anyuka.

A család ügyvédet fogadott fel, aki megígérte, hogy Abdul nem tér vissza az iskolába, amíg a hatóságok ki nem rúgják a felelősöket.

Nagyon szeretném elhinni, hogy ez soha nem történt meg, és hogy az érintett tanárok nem bűnösök abban, amit Abdul állít.

Te hogyan reagálnál, ha a gyereked egy nap úgy jönne el az iskolából, hogy azt mondaná, hogy leragasztották a száját? Oszd meg velünk gondolataidat a hozzászólásokban.

Addig is oszd meg ezt a cikket a Facebookon, hogy segítsen nekünk terjeszteni a hírt.

via