Cikkek
A kártyaparti, ahol maga az ördög osztott: ismerd meg az ír Hellfire Club legsötétebb titkát!
Képzelj el egy pokolian viharos éjszakát, amikor a szél vadul tépi a fákat, odabent pedig egy füstös, fojtogató szobában zsetonok csörögnek, és az elit ifjak éppen kártyáznak. A hangulat a tetőfokára hág, amikor egy csendes pillanatban valaki hirtelen észreveszi a leejtett kártyáját keresve, hogy a titokzatos, sötét ruhás idegen lábhelyén cipő vagy csizma helyett egyértelműen kecskepata lapul. Így kezdődik a világ egyik leghíresebb és legborzongatóbb kísértethistóriája, amely az írországi Hellfire Club romjaihoz köthető. Dublin felett a hegytetőn ez az épület évszázadok óta hívogatja a bátor kirándulókat – de a valóság sokkal izgalmasabb, mint a puszta mese.
A vadászház, ami már az első napon rossz ómennel indult
A baljós hírű épület a Montpelier Hill kopár tetején, Dublin közelében magasodik. A helyszín ráadásul már azelőtt is különlegesnek számított, hogy egyetlen követ is egymásra raktak volna: a hegyen egy több ezer éves őskori sírhalom domborult.
A helybéliek legnagyobb rémületére a 18. század elején az akkori Írország leggazdagabb embere, William Connolly ide építtette meg a vadászházát, és a hagyomány úgy tartja, hogy az építkezéshez gátlástalanul felhasználták az ősi sírhalom szent köveit is. Ezzel a lépéssel pedig hivatalosan is megpecsételték a hely sorsát: a nép azonnal elátkozottnak kiáltotta ki a vidéket.
A Hellfire Club tagjai nem a szentségükről voltak híresek
Az 1730-as években alakult meg a dublini Hellfire Club, amelynek tagjai a korabeli aranyifjak, gazdag földesurak és botrányhősök voltak. Céljuk leginkább az volt, hogy nyíltan gúnyolódjanak a valláson, miközben korlátlanul ittak, szerencsejátékoztak, és provokatív bulikat tartottak.
A klub hírnevét tovább rontotta egy sötét bűnügy: 1738-ban a szervezet egyik befolyásos tagja, Santry negyedik bárója egy veszekedés során halálosan megsebesített egy Laughlin Murphy nevű szolgálót. Bár a bíróság halálra ítélte, végül királyi kegyelemmel megúszta – ez a fajta büntetlenség pedig csak növelte a hely körüli balhés legendákat.
A patás vendég és a valóság
A legnépszerűbb városi legenda szerint egy éjszaka egy magas, idegen férfi csatlakozott a társasághoz a kártyaasztalnál. Amikor az egyik játékos lehajolt egy leesett kártyáért, megdöbbenve látta, hogy az idegen alatt pata van. A vendég erre dühösen elillant, lángokat és kénes füstöt hagyva maga után.
A romokhoz az évszázadok során számtalan más hátborzongató történet is tapadt: fekete macskákról, megmagyarázhatatlan tüzekről és szellemekről meséltek a környékbeliek. A sátánimádásról és emberáldozatokról szóló durva részletek azonban nagyrészt a későbbi évtizedek fantáziadús legendáiból táplálkoznak.
A Hellfire Club ma is látogatható, rendkívül népszerű túracélpont. A hegytetőről páratlan kilátás nyílik Dublinra, de a hely igazi varázsát nem a kísértetek, hanem a történelem adja: az ősi sírhalom, a 18. századi botrányos elit és a romos falak együttesen olyan hangulatot teremtenek, amit semmi más nem tud pótolni. Lehet, hogy az ördög soha nem ült le kártyázni ebben a házban – de az biztos, hogy a valóság és a botrány fűszerezése közel háromszáz év után is életben tartja a legendát!


