A HM Védelemgazdasági Hivatala megerősítette: a miniszterelnök fia leszereléséig hat alkalommal utazott a Magyar Honvédség repülőgépein az afrikai célállomásokra.
Újabb részletek derültek ki a Magyar Honvédség afrikai szerepvállalásáról és Orbán Gáspár részvételéről. A Magyar Hang által benyújtott közérdekű adatigénylésre válaszolva a HM Védelemgazdasági Hivatala közölte, hogy Orbán Gáspár százados leszereléséig összesen hatszor utazott a honvédség gépeivel Csád fővárosába, N’Djamenába, valamint Niger fővárosába, Niameybe.

Hivatali körbevezetés után jött a válasz
Az adatok megszerzése nem ment zökkenőmentesen:
A Honvédelmi Minisztérium júliusban még azt válaszolta, hogy nem állnak rendelkezésére a kért adatok, és a HM Védelemgazdasági Hivatalhoz, valamint a Magyar Honvédség Kiss József 86. Helikopterdandárjához irányította a lapot.
A helikopterdandár visszairányította a megkeresést a minisztérium sajtóosztályára.
Végül a Védelemgazdasági Hivatal adta meg a kért tájékoztatást a repülések számáról és a célállomásokról.
Vallási elhivatottság és aggodalmak a misszió körül
A csádi misszió körüli kérdések korábban is élénk vitákat váltottak ki. Bár a parlamenti határozattal is előkészített katonai kontingens kiutazása végül elmaradt, Orbán Gáspár kulcsszerepet játszott a folyamatokban.
Pálinkás Szilveszter egykori honvédszázados korábban arról számolt be, hogy a miniszterelnök fia afrikai önkénteskedése során kapott vallási elhívásra hivatkozva szorgalmazta a missziót, melynek célja az ottani keresztény közösségek védelme lett volna. A beszámolók szerint a feladat meglehetősen magas kockázattal járt volna, a tervezés során akár súlyos veszteségekkel is számoltak.
Magyar delegáció és árnyékműveletek Afrikában
Noha a hivatalos katonai kontingens nem indult el, magyar jelenlét így is volt a térségben. A beszámolók szerint a kiutazó delegációk működését több furcsaság kísérte: az elszállásolási anomáliáktól kezdve a csádi titkosszolgálat érdeklődésén át egylényegében magán-katonai jelleggel működő különítmény jelenlétéig.