Cikkek
Colosseum a konyhaasztalon: hihetetlen, milyen titkot rejt a németországi kastély pincéje
Mi történik akkor, ha egy királyi udvari cukrász nem süteményt készít a műhelyében, hanem hirtelen elhatározásból megépíti az ókori Colosseumot? Ráadásul nem marcipánból, nem is cukormázból, hanem a legvalószínűtlenebb alapanyagból: egyszerű parafából? Ha azt hiszed, ez csak egy rossz tréfa vagy egy bizarr álom, akkor nagyon tévedsz. A valóság ennél sokkal lenyűgözőbb.
A németországi Aschaffenburg pompás Johannisburg-kastélyában ugyanis egy olyan egyedülálló gyűjtemény rejtőzik, amely az ókori Róma leghíresebb épületeinek aprólékos, lélegzetelállító miniatűr másolatait őrzi.
Cukrászból lett építész: Carl May története
Ez a nem mindennapi gyűjtemény hatalmas időintervallumban, 1792 és 1854 között készült, és összesen 54 darab részletgazdag modellből áll. A munkák oroszlánrészét nem hivatásos építészek vagy neves művészek jegyzik, hanem Carl May udvari cukrász és a fia, Georg.
De vajon miért pont a parafát választották alapanyagnak? A válasz meglepően logikus és zseniális: a parafa textúrája tökéletesen utánozza az időjárás által megviselt, viharvert, repedezett ókori köveket. A modellek élethűségét ráadásul apró valódi kövekkel is kiegészítették, hogy a hatás még meggyőzőbb legyen.

Colosseum, Pantheon és a parafaból épült birodalom
A kollekcióban szinte minden ikonikus ókori csoda megtekinthető. Ott van a Pantheon, több pompás római diadalív, a különleges Cestius-piramis, és persze a koronaékszer: a Colosseum hatalmas modellje, amely az egész gyűjtemény legnagyobb és leglátványosabb darabja.
Az alkotások nem a semmiből nőttek ki: az első modellek megépítését még Carl Theodor von Dalberg kezdeményezte, majd 1814-től Ludwig koronaherceg vette szárnyai alá és támogatta a projekt folytatását. A gyűjtemény 54 darabos eredeti készletéből ma 45 látható a kastély múzeumában, ámulatba ejtve a világ minden tájáról érkező turistákat.

Kreativitás a konyhaajtón túl
A legszebb az egészben mégis az, hogy a készítő nem egy mérnök vagy szobrászművész volt, hanem egy cukrász, akinek a munkája alapvetően az édességek világához kötődött.
Ez is tökéletesen bizonyítja, hogy Carl May számára a kreativitás nem ért véget a konyhaajtónál. Ha éppen nem süteményeket készített a királyi udvarnak, akkor fakanál helyett szerszámot ragadott, és egész Rómát felépítette egy maréknyi parafa segítségével.


