Cikkek
Redukciós paramnézia: amikor a beteg azt hiszi, hogy a helyeket megkettőzték
A redukciós paramnézia egy ritka neurológiai téveszme, amelyben a beteg azt hiszi, hogy egy helyszínt (pl. kórházat) lemásoltak.
Pontosan tudjuk, hogy hol lakunk, melyik városban dolgozunk, és ha netán kórházba kerülünk, a környezetünk nyugalmat vagy legalábbis stabil földrajzi bizonyosságot sugall az ágyban fekvő beteg számára.
Mi történne azonban akkor, ha az agyadban egy idegsebészeti sérülés vagy egy váratlan stroke következtében megszakadna a helyszínek felismeréséért felelős idegi hálózat, és te teljesen meg lennél győződve arról, hogy a hely, ahol éppen fekszel, nem az az épület, aminek látszik? Ez a valóságban is létező, mélyen megdöbbentő neuropszichiátriai kórkép a redukciós paramnézia.
A megkettőzött világ és Arnold Pick rejtélyes felfedezése
Ezt a rendkívül különös és elgondolkodtató szindrómát először 1903-ban írta le Arnold Pick neves neurológus. Ő egy olyan páciensnél figyelte meg először a tüneteket, aki egy súlyos fegyveres sebesülés után makacsul azt állította: a prágai kórház, amelyben éppen ápolják, valójában egy tökéletes másolat, és az igazi kórház a várostól távol eső otthonában található, miközben a jelenlegi helyszínt csak azért hozták létre a háttérhatalmak, hogy átverjék és becsapják őt.
A legdöbbenetesebb az egészben az, hogy az ilyen állapotban lévő betegek nem szenvednek klasszikus hallucinációktól a szó mindennapi értelmében:
-
Tökéletesen látják a tárgyakat, a bútorokat, a falakat és a folyosón sétáló ápolókat.
-
A szemük és a vizuális agyközpontjaik teljesen hibátlanul és tisztán működnek.
-
A probléma sokkal mélyebben, a jobb agyfélteke és a frontális lebeny finom sérülésénél gyökerezik, ahol a térbeli memóriák és az érzelmi horgonyok végleg elveszítik a kapcsolatukat egymással.
Az agy logikusnak tűnő, paranoiás magyarázata
Hogyan is képes egy emberi elme fenntartani egy ilyen megkérdőjelezhetetlen illúziót? Mivel a sérült agy nem tudja harmonizálni a jelenlegi vizuális látványt a korábbi emlékekkel – hiszen a sérülés miatt a helyszín nem váltja ki a megszokott belső otthonosságérzetet –, az elme egy roppant sajátos, de a maga zavarodott logikájában tökéletesen felépített magyarázatot gyárt a helyzetre.
Az agy ekkor így okoskodik: „Mivel ez a hely most semmilyen szinten nem kelti bennem az otthoni kórház megszokott, biztonságos érzését, ez logikusan azt jelenti, hogy ez egy teljesen másik épület, egy ügyesen felépített másolat.”
Ez a rendellenesség lenyűgöző és egyben félelmetes módon világít rá arra a tényre, hogy a térbeli tájékozódásunk és a valóságunk nem puszta optikai adat, hanem az agyunk által nap mint nap gyártott, rendkívül összetett hitrendszer.
Összegzés: A valóság törékeny hálója a fejünkben
A redukciós paramnézia tökéletes és egyben hátborzongató példája annak, hogy az emberi elme milyen bonyolult és hajszálvékony szerkezeteken nyugszik. Elég egy aprócska idegrendszeri hiba, és máris darabjaira hullhat a biztonságosnak hitt világunk.
Ha a jövőben eltévednél egy ismeretlen városutcán, ne aggódj – amíg az agyad tisztán köti össze a látványt az emlékekkel, addig nincs mitől tartanod!


