Cikkek
Római birodalmi kincsek egy turkálóban: a bizarr lelet, ami felborította a kanadai egyetem kutatását
Amikor az ember beletéved egy helyi használtcikk-boltba vagy egy olcsó turkálóba, a legtöbb esetben beéri annyival, hogy talál egy megunt könyvet, egy olcsó kabátot vagy néhány filléres háztartási csecsebecsét. A kanadai Chilliwack városában azonban egy vásárló olyan döbbenetes szerencsével járt, ami mellett a lottónyeremény is eltörpül. A polcokon ugyanis nem elnyűtt ruhák, hanem olyan felbecsülhetetlen értékűnek tűnő ékszerek lapultak, amelyek könnyen lehet, hogy több mint ezeréves múlttal büszkélkedhetnek.
A bizarr történet a helyi Thrifty Boutique nevű üzletben kezdődött, ahol egy teljesen átlagos adománycsomag mélyén 11 ócska gyűrű és 2 darab medál lapult. Az eladók semmit sem sejtettek: a teljes készletet mindössze 30 kanadai dollárért – átszámítva nagyjából 20 amerikai dollárért – kínálták eladásra.
A szemfüles vásárló, aki észrevette a részleteket
A szerencse úgy hozta, hogy a boltban éppen ott járt egy olyan vásárló is, aki történetesen régészeti háttérrel rendelkezett. Amikor a szeme megakadt a csillogó, ám kopottas darabokon, azonnal beindult a vészvillogó a fejében: rájött, hogy itt nem valamilyen olcsó tucatáruról van szó.
Udvariasan felhívta az üzlet dolgozóinak a figyelmét a lelet potenciális jelentőségére, és nyomatékosan javasolta, hogy mielőtt bárki fillérekért elviszi őket, keressék meg a közeli Simon Fraser Egyetem szakembereit.
Egy évnyi egyeztetés és a római birodalom árnyéka
A kutatók persze eleinte rendkívül óvatosak voltak. Mivel a tárgyakról semmiféle hivatalos dokumentáció vagy eredetigazolás nem érkezett, komoly volt a gyanú, hogy illegálisan, valamilyen védett régészeti lelőhelyről csempészték ki őket. Végül csak közel egy évnyi procedúra és hivatalos egyeztetés után sikerült elérni, hogy az egyetem átvegye a gyűjteményt, ezzel is megakadályozva, hogy a darabok eltűnjenek a magánpiaci feketekereskedés sötétjében.
Sabrina Higgins régészprofesszor szerint a vizsgálatok alapján a tárgyak akár a 4. vagy az 5. századból, a Nyugat-római Birodalom korából is származhatnak. Egyelőre azonban ez csupán megalapozott feltételezés, a pontos korukat és eredetüket csak alapos laboratóriumi vizsgálatok fognak kideríteni.
Ha nem római, akkor mi?
A történetben ráadásul van egy kifejezetten izgalmas csavar is: a szakemberek szerint az sem teljesen kizárt, hogy a tárgyak végül ügyes hamisítványoknak bizonyulnak. Ám a kutatók számára ez sem kudarc, hanem értékes lecke a múlt rejtélyeiből.
Egy dolog mindenesetre biztos: ez az eset tökéletesen bizonyítja, hogy a legnagyobb és legizgalmasabb régészeti felfedezések néha nem a sivatagi ásatásokon vagy a veszélyes dzsungelek mélyén születnek, hanem egy teljesen hétköznapi használtcikk-bolt poros polcán.
