A fűszer, amiért birodalmak vére folyt: miért rettegték a gyarmati korban a szerecsendió-szigeteket?
Connect with us

Cikkek

A fűszer, amiért birodalmak vére folyt: miért rettegték a gyarmati korban a szerecsendió-szigeteket?

Ha ma bementek a helyi szupermarketbe, és a fűszeres polchoz léptek, valószínűleg találtok egy kis üvegcsét őrölt szerecsendióval néhány száz forintért, amit aztán néha belereszeltek a besamelmártásba vagy a sütőtökös pitébe. El sem tudnátok képzelni, hogy csupán néhány évszázaddal ezelőtt ez a pici, illatos mag olyan elképesztően értékes volt, hogy európai nemzetek indítottak miatta véres háborúkat, katonák haltak meg a dzsungelben, és egyetlen maréknyi szerecsendióból meg lehetett volna vásárolni egy palotát.

A fűszerkereskedelem sötét és brutális korszakában a szerecsendió volt a világ legdrágább kincse.

Az egyetlen hely a Földön

A történet gyökere ott indult, hogy a szerecsendió-fa (Myristica fragrans) a Földön kizárólag egyetlen apró szigetcsoporton, a Indonéziában található vulkáni Banda-szigeteken termett meg természetes módon. A hollandok, a portugálok és a britek évtizedeken át kétségbeesetten próbálták kideríteni a pontos helyét, titokban tartva a monopolhelyzetet.

Mivel a fűszerről azt hitték a korabeli orvosok, hogy csodaszerként képes meggyógyítani a halálos pestist és a legsúlyosabb fertőzéseket is, az ára az egekbe szökött.

A Banda-szigeteken begyűjtött fűszert hajókra pakolták, és mire az elért Londonba vagy Amszterdamba, az ára az eredeti beszerzési érték több ezerszeresére duzzadt. Grammonként drágább volt, mint a színezüst vagy az arany.

A véres harcok ára

A holland Kelet-indiai Társaság vezetői, Jan Pieterszoon Coen irányításával nem válogattak az eszközökben: kegyetlen katonai inváziót indítottak a szigetek ellen, hogy kizárólagos ellenőrzésük alá vonják a szerecsendió-termelést.

A helyi lakosságot lemészárolták vagy rabszolgasorba taszították, és a legszigorúbb halálbüntetés terhe mellett tiltották meg, hogy bárki is éllel csemetét csempésszen ki a szigetekről.

A britek azonban nem adták fel: az 1667-es bredai béke keretében a hollandok felajánlották a briteknek a távoli Észak-Amerikában lévő pici, mocsaras New Amsterdam nevű kereskedelmi posztjukat – amit ma úgy ismerünk, mint Manhattan (New York városa) – cserébe a britek átengedték a hollandoknak a világ egyetlen kis szerecsendió-termelő szigetét, a Run nevű földdarabot.

A fűszer, ami várost cserélt

Elképesztő belegondolni: a történelem egy pontján New York szigete kevesebbet ért a világ szemében, mint egy maréknyi értékes szerecsendió.

Legközelebb tehát, amikor egy csipet szerecsendiót szórsz az ételedre, jusson eszedbe: a fűszer mögött egykor birodalmak harca és vér áztatta történet rejtőzött.

Continue Reading

Még több ebből a kategóriából: Cikkek

Feljebb