Autómosóban talált, haldokló kiskutya elképesztő változáson ment keresztül
Connect with us

Cikkek

Autómosóban talált, haldokló kiskutya elképesztő változáson ment keresztül

Egy autómosó melletti sárban kuporgott egy apró, szőrtelen, remegő élőlény, aki annyira gyenge volt, hogy a fejét is alig bírta felemelni. Messziről lehetetlen volt megmondani, miféle állat lehet – csak az látszott, hogy szenved. Ám ahogy a mentők közelebb értek, az igazság gyomorszájon vágta őket…

2020-ban a texasi Cane Rosso Rescue egyik önkéntese szívszorító felfedezést tett: egy apró, csupasz kölyökkutyát talált a hideg földön összegömbölyödve egy autómosó közelében. A riadt, hosszú lógó fülű kis jószág súlyosan alultáplált volt, nem fertőző rühességtől szenvedett, és több fertőzéssel is küzdött egyszerre.

Senki sem tudja pontosan, milyen borzalmakat kellett kiállnia a megtalálása előtt, de a klinika orvosai szerint több mint hat hónapba telt, mire a rühessége ennyire súlyossá vált. „Szégyelljék magukat az emberek, amiért nem segítettek rajta hamarabb” – írta a menhely egy Facebook-bejegyzésben, hozzátéve: ha nem avatkoznak közbe, a 2 éves chiweenie (csivava-tacskó keverék) halálos szepszist kaphatott volna.

Dobby, a kutya

A mentők a Harry Potterben szereplő bántalmazott házimanó után a Dobby nevet adták neki, mind a meglepő hasonlóság, mind pedig a megpróbáltatások miatt, amiket el kellett szenvednie. Szerencsére a sürgős állatorvosi ellátásnak és a rengeteg szeretetnek köszönhetően Dobby gyógyulni kezdett. Figyelemre méltó módon a kezelés megkezdése után mindössze kilenc nappal már javulás jeleit mutatta, bizonyítva hihetetlen élni akarását.

„Dobby végre felszabadult a fájdalom és a szenvedés alól”, és „már csóválja a farkát, és bújik hozzánk” – írta a szervezet a Facebookon, beszámolva arról, hogy ideiglenes befogadóhoz került, ami mind a fizikai felépülését, mind az érzelmi és mentális egészségét segítette.

Ez a cikkünk is érdekelhet:  A viktoriánus kori kerékpár-őrület, ami miatt a nőknek le kellett vetniük a fűzőt

A „tépőzáras kutya”

Egy másik bejegyzésben, amelyben arra buzdították az embereket, hogy fogadják örökbe a kutyust – akinek a szőre lassan visszanőtt –, a szervezet így fogalmazott: „Imádja az embereket, egy igazi matrica (úgynevezett tépőzáras kutya).

De te jó ég, ő a legaranyosabb és legboldogabb kis tépőzár a világon! Jól kijön más kutyákkal és macskákkal is, de nem igazán keresi a kapcsolatot velük – sokkal inkább a gazdája szeme fénye akar lenni. Dobby nagyrészt szobatiszta, és használni tudja a kutyacsapóajtót is. Kell neki egy kis idő, mire feloldódik az idegenek előtt, de agressziónak nyoma sincs benne. Csak egy kicsit félénk.”

„Azonnal beleszerettem”

A mentőszervezet felhívása felkeltette Brylee Powell figyelmét, aki 23 éves volt, amikor tudomást szerzett a mexikói határ melletti autómosóból kimentett kiskutyáról.

„Azonnal beleszerettem. Azt mondtam magamban: »Kell nekem ez a kutyus!«, és egyből be is nyújtottam az örökbefogadási kérelmet” – mesélte Powell a Newsweeknek arról a pillanatról, amikor meglátta Dobby adatlapját. „Ki tudja, min ment keresztül szegényke.”

Dobby találkozik az új gazdájával

Alig egy héttel később megérkezett a telefon, amire annyira várt: Dobby készen állt az örökbefogadásra. Ám a jó hírrel együtt egy óvatos figyelmeztetést is kapott: a kis jószág még mindig mélyen rettegett az emberektől.

„Azt mondtam, engem nem érdekel, hajlandó vagyok megtenni bármit, ami kell, hogy segítsek neki” – mondta a dallas-i nő a lapnak. „Dobbyval egy padon találkoztunk; rögtön az ölembe ült, és egyszerűen csodás volt. Egyáltalán nem tűnt ijedtnek.”

„Rám morgott”

Ám amint hazaértek, Dobby törékeny önbizalma gyorsan szertefoszlott. Az új környezet teljesen megrémítette, és úrrá lett rajta a félelem. „Annyira félt tőlem” – idézte fel Powell. „Bebújt a sarokba, és rám morgott.”

Ez a cikkünk is érdekelhet:  A Sable-sziget, ahol a vadlovak édesvíz híján a tengerből szűrik ki az innivalót

„Nagyon nehéz volt az az első két nap. Annyira rettegett. Sírni tudtam volna. Úgy tűnt, egyáltalán nem akar a közelemben vagy bárki más közelében lenni. Nem tudtam, hogyan éreztessem vele, hogy biztonságban és otthon van. De nem adtam fel, próbálkoztam tovább” – mesélte Powell a 2023-as Newsweek-interjúban.

A csodás átalakulás

Dobby apránként kezdett kibújni a csigaházából; minden egyes kis lépéssel közelebb került a biztonságérzethez. Idővel megtalálta a helyét új otthonában – és Powell szívében is.

Ma az egykor szőrtelen, éhező kiskutya boldogan éli életét örökös otthonában. Szőre dús és fényes, teste erős, a természete pedig tele van játékossággal. Powell szerint már rá sem lehet ismerni arra a riadt kis kutyára, akivel azon a napon találkozott a konténer mellett.

„Egyszerűen kivirágzott” – mesélte a szerető gazdi egy felkapottá vált Reddit-videóban, amely Dobby megmentése utáni életét mutatja be. „Állandóan meglep az új személyiségvonásaival.”

„Imádja a mindennapi reggeli sétáinkat. Imád átmenni a nagyihoz, és együtt játszani a kutyus nagynénjeivel és nagybátyjával – a legjobb barátaival. Imád kifeküdni a napra napozni; imádja rágni a szárított marhaínat; oda van a plüssmalacáért, és néha-néha odavan egy kis fagylaltért is” – tette hozzá Powell.

Dobby átalakulása a bizonyíték arra, hogy türelemmel, együttérzéssel és egy biztonságos otthonnal még a legsúlyosabban megtört lelkek is képesek meggyógyulni.

Continue Reading

Még több ebből a kategóriából: Cikkek

Feljebb