Cikkek
Egy büdös koktélszalvéta és egy fura álom: így született meg Stephen King legbrutálisabb pszichológiai horrorja!
Képzelj el egy hosszú, unalmas repülőutat a felhők felett, egy rövid, békés szunyókálást és egy teljesen átlagos papírszalvétát. Elsőre aligha gondolnád, hogy ebből a jellegtelen hármasból valaha is kisülhet a világirodalom egyik leginkább fojtogató, legsokkolóbb pszichológiai horrorregénye. Pedig pontosan ez történt: a modern horror királya, Stephen King éppen így alkotta meg a Tortúra alapjait.
A történet ott kezdődött, hogy King egy New Yorkból Londonba tartó repülőjáraton utazott. Amikor elszundított, különös, nyugtalanító álom gyűrte le: egy olyan író képét látta maga előtt, akit a saját, elborult rajongója tart kegyetlen fogságban. A nő imádta a férfi regényeit, de egyetlen dologgal képtelen volt megbékélni: azzal, hogy a kedvenc karaktere örökre meghalt a könyv végén.
Koktélszalvéta és a megszállott rajongó
King amint felébredt e nyomasztó rémálomból, azonnal tollat ragadott, és a legközelebbi kézbe eső dologra – egy repülőgépen kapott koktélos szalvétára – gyorsan lejegyezte a legfontosabb gondolatokat.
A parányi papírcetlin máris körvonalazódott Annie Wilkes karaktere: egy olyan nagydarab, kedvesnek tűnő nő, akinek a rajongása valójában félelmetes, gátlástalan megszállottságot takar. Ebből a repülőn született magból nőtt ki később a Misery (hazánkban Tortúra néven ismert) című remekmű, amely 1987-ben hódította meg a világot.
A börtön, ahol a papír és a toll jelentette az életet
A regény főhőse Paul Sheldon, a sikeres író, aki egy brutális autóbaleset után ébred fel. A roncsból Annie Wilkes menti ki, majd a saját erdei házába viszi. Amikor a nő rájön, hogy Paul könyvében meghalt a kedvenc karaktere, a házi ápolónőből hirtelen kíméletlen börtönőr válik, aki erőszakkal kényszeríti az írót arra, hogy írja vissza a szereplőt az életbe.
A könyvből 1990-ben Rob Reiner rendezett kultikus filmet. Annie szerepében Kathy Bates olyan zseniális, hátborzongató alakítást nyújtott, hogy teljesen megérdemelten nyerte el érte a legjobb női főszereplőnek járó Oscar-díjat.
A valóság és a fikció határán
Stephen King hivatalos archívuma szerint az ötlet persze nem a semmiből pottyant elő: hozzáadódott egy korábbi Evelyn Waugh-novella hatása is, amelyben egy fogvatartott történetmeséléssel tartja életben magát. Ám a koktélszalvétára firkált szikra tette egésszé a képet.
A tanulság pedig pofonegyszerű: ha legközelebb azt látod, hogy valaki egy hosszú repülőút alatt elszunyókál, majd hirtelen vadul jegyzetelni kezd egy papírfecnire, ne zavard meg. Lehet, hogy éppen a következő évtized legsötétebb klasszikusa születik meg a szemed előtt.
