Uncategorized
A Csendes-óceán valódi mélysége: lenyűgöző képek
A Csendes-óceán a világ legnagyobb és legmélyebb óceánja, ami számtalan csodát rejt magában. Az alábbi cikk bemutat néhány elképesztő képet, amelyek világosan ábrázolják, milyen hatalmas is valójában ez a tenger. Készülj fel a csodálkozásra, mert ezek a fotók garantáltan lenyűgöznek majd.
A Csendes-óceánban található a Mariana-árok, ami bolygónk legmélyebb pontja, 11 kilométerrel a tengerszint alatt. Ha az Everestet az aljára helyeznéd, a csúcsa még csak ki sem látszana. Sőt, ha az Everest tetejére raknánk a Föld három legmagasabb felhőkarcolóját (a Burdzs Kalifát, a Merdeka 118-at és a Shanghai tornyot), a Mariana-árok alja még mindig mélyebben lenne.
De nem is a mélység a leglényegesebb, hanem a területe. Térképen nem igazán látszik, milyen gigantikus is a Csendes-óceán, mert a térképen az egyik fele bal oldalon, a másik pedig jobb oldalon található, középen pedig, a kontinensek között, az Atlanti-óceánt ábrázolják hangsúlyosabban.
És a számok sem igazán segítenek elképzelni a méreteit. A Csendes-óceán területe a hozzá tartozó tengerekkel együtt több mint 180 millió négyzetkilométer. De mennyi is ez valójában?
Focipályákban vagy városokban mérni teljesen értelmetlen. Talán egyszerűbb azt mondani, hogy a Csendes-óceánban kényelmesen elfér minden kontinens és Grönland is, és még így is maradna hely úszni.
Érdekesség, hogy a „Csendes” nevet Ferdinánd Magellánnak köszönheti az óceán, aki elsőként hajózott át rajta még a XVI. században. 17 000 kilométert tett meg Tűzföldtől a Fülöp-szigetekig, 3 hónap és 20 nap alatt.
Szerencséje volt az időjárással, az óceán nyugodt volt, ezért Magellán, azt gondolva, hogy megtalálta az ideális hajózási útvonalat, elnevezte Csendesnek.
De valójában a Csendes-óceán egyáltalán nem csendes! Gyakoriak benne a tájfunok, földrengések és víz alatti vulkánkitörések. Ráadásul itt mérték a valaha feljegyzett legnagyobb hullámot is, ami 524 méter magas volt – ez majdnem olyan magas, mint két Eiffel-torony!
Ez a monstrum 1958-ban teljes erejével Alaszkára csapott le. A Csendes-óceánban a cunamik sebessége ráadásul elérheti a 800 km/órát is.
A XVIII. században egy francia térképész, Jean-Nicolas Buache, teljesen lenyűgöződve a Csendes-óceán méreteitől rájött, hogy valójában egyáltalán nem csendes, joggal javasolta, hogy nevezzék át Nagy-óceánra.
Szerintem ez a név sokkal jobban illene hozzá, de bár a nemzetközi földrajzban Nagy-óceánnak is nevezik, a köznyelvben valahogy nem terjedt el ez az elnevezés. De ha esetleg valahol ezt a nevet hallod, ne ijedj meg, nem egy új óceánról van szó, hanem a Csendes-óceánról.
És még egy érdekesség: ha a Csendes-óceánon szinte egyenes vonalban hajózunk Peru partvidékétől Thaiföld partvidékéig, a Sziámi-öbölig, akkor a Föld két teljesen ellentétes pontját kötjük össze. Ez egy fél világot átívelő, 180 hosszúsági fokot és 20 000 kilométert felölelő útvonal.
A földgömböt akár úgy is elforgathatod, hogy egyáltalán ne látszódjon rajta szárazföld. A Csendes-óceán, túlzás nélkül, a fél világot betölti.
Végezetül pedig még egy érdekesség: így néz ki ahogy a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán találkozik egymással.
