Cikkek
A legvadabb kabalák kora: amivel a középkori ember a pestist akarta elűzni
Ha valaki ma komoly arccal azt javasolná, hogy akassz a nyakadba egy nemi szervet formázó apró ólomfigurát az influenzajárvány vagy a bajok ellen, valószínűleg azonnal hívnád az orvost.
A 14. és 15. századi Európában azonban a mindennapi védelem egészen másképp működött. A korabeli emberek rettegtek a fojtogató járványoktól, az ismeretlen betegségektől és a hirtelen haláltól – a félelem ellenszereként pedig olyan elképesztő formájú szerencsehozó amuletteket tűztek a köpenyükre, amelyek a mai múzeumlátogatók arcára azonnal pirulást vagy értetlen vigyort csalnak.
Hosszú zarándoklatok és szokatlan szuvenírek
A középkori ember mindennapjait mélyen átszőtte a hit és a misztikum. Amikor felütötte a fejét a rettegett fekete halál, sokan hetekig vagy hónapokon át vándoroltak sáros utakon, hogy eljussanak Európa legszentebb kegyhelyeire bűnbocsánatért és gyógyulásért imádkozni.
A szentélyek környékén virágzott az emléktárgy-kereskedelem: a vándorok apró, olcsó ólom-ón ötvözetből öntött zarándokjelvényeket vásároltak. Ezeket a kalapjukra vagy a köpenyükre varrták, bizonyítva, hogy megjárták az utat. Ám a régészek a szenteket és kereszteket ábrázoló fémek mellett egészen mást is találtak a folyómedrek iszapjában: anatómiailag meglepően részletes férfi és női nemi szerveket, nemritkán szárnyakkal, koronával vagy lábakkal kiegészítve.
Miért épp az intim testrészek hoztak oltalmat?
A mai szemnek vulgárisnak tűnő motívumok mögött valójában mélyen gyökerező népi hiedelmek álltak:
Az életerő diadala a halál felett: Egy olyan korban, ahol a pestis egész családokat ragadott el napok alatt, a szexualitás és a termékenység magát az életet, a túlélést és az újrakezdést szimbolizálta.
A gonosz szem elijesztése: A babona szerint a démonokat, az ártó szellemeket és a rontást meg lehetett zavarni valami meghökkentő, sokkoló ábrázolással.
Tréfás védelem: A kutatók szerint ezek a figurák gyakran a feszültséget oldó karneváli hangulat, a gúny és a népi humor kellékei is voltak.
A kutatók ma sem állítják, hogy minden egyes ilyen jelvény kifejezetten a járványok ellen készült. Ám abban egyetértenek, hogy viselőik komoly védelmező erőt tulajdonítottak nekik az ismeretlen veszélyekkel szemben.
Egy sokkal színesebb világ, mint hittük
Gyakran gondolunk a középkorra úgy, mint egy kizárólag sötét, dogmatikus és komor korszakra, ahol az emberek csak imádkoztak és szenvedtek a várak árnyékában. A földből előkerült tárgyi emlékek azonban egészen más valóságot mutatnak.
A középkori hétköznapokban a mély vallásosság, a vaskos humor, a babonák és a természetes életösztön tökéletesen megfért egymás mellett. Az emberek akkor is keresték a kapaszkodókat a bajban – csak éppen a mai karkötők és kabalák helyett egy kis ólomfigurában bíztak, hogy távol tartja tőlük a világ veszedelmeit.
